?Hamisított? rovásírást mutattak be a 130 éves Somogyi-könyvtárban Szegeden, igazolva, hogy nemzeti írásunk akkor is “megmozgatta a fantáziát”.
Hamisított rovás egy 130 éves könyvtár-kódexben
Huszadik éve, 1991 óta tartanak felolvasóüléseket a Somogyi-könyvtárban, évente háromszor.
A Tudós Virtus honlapon jelent meg egz újabb írás Z. Tóth Csaba írása a Svájc déli részén élő, hun eredetűnek tartott népességről, akiknél rovásemlékeket is feljegyeztek.
Éry Kinga fontos eredményeiről
Magyar szempontból Horváth Mihály 1881-ben, ezt követően Anton Karl Fischer 1896-ban foglalkozott kimerítőbben a svájci ?hunokkal?.
Hivatalosan is magyar csúcstartó az Élő rovás c. könyv második kiadása. A könyvben 46 nyelven található meg a rovásról szóló előszó, így a világ nagyobbik része anyanyelvén olvashat nemzeti írásunkról.
Egyre szaporodnak a rovás témakörével foglalkozó TV-műsorok, bár még mindig nagyon kevés van belőlük. Legújabban a Ladány-TV-ben láthattunk beszélgetést Dr. Móri Antallal.
Rovásírás a Ladány-TV műsorán
A rovásírásra gyakran úgy gondolunk, mintha valamiféle misztikus és megfejthetetlen kifejezésmód lenne, pedig nem más, mint a magyarság ősi írásmódja, amely pontosan megfeleltethető a magyar ABC-nek.
Vargyason található a kőbe vésett rovásemlék, mely egyike a legváltozatosabb megfejtési ötletekkel rendelkezőknek. Egyre inkább úgy tűnik, hogy régebbi eredetű, mint korábban vélték.
Judeo-tatárok
Kevesen hallottak a karaimokról vagy a judeo-tatárokról, a hajdani kun-kipcsák birodalom nagyhatású zsidó missziójának máig élő maradványairól.
Rovásírás kultúrökológus (műveltségi környezetkutató) szemével: a fenntartható életre nem a latin vagy a rovásírás a veszélyes, hanem az emlékezetkiesés.
ROVÁSÍRÁSOS HELYNÉVTÁBLA
Részletek Dr.
Kézi, illetve gyorsrovási kísérletezésről számoltunk be a múlt héten, a gondolatébresztés nem titkolt céljával – és sikerrel jártunk. Kmetykó Krisztina osztja meg gondolatait a témáról
Kézi írás vagy folyó írás rovással?
A székelység legrégebbi örökösödési törvénye található meg a Patakfalvi Sámuel által őrzött Bibliában. Két teljes oldalt rótt tele írója a fiúleányság intézményéről.
Időről-időre felreppen a hír svájci “hun-magyar” törzsről, hogy aztán ismét csend legyen. Most újra magyaros nevekről és nyelvről, rovásos gerendákról olvashatunk.
Ahogy a rovás fokozatosan visszatér a mindennapi használatba, úgy merül fel a kézrovás és gyorsrovás további fejlődésének kérdése is. Egy ilyen kísérletről számolunk be.
Kísérlet – Gyorsrovás
A gyors kézi írásmód igénye miatt minden írásrendszerben kifejlődnek a könnyen és nagy sebességgel használható betűcsaládok, illetve rövidítési eljárások.
Január 21-én a Püski-Masszi Galériában mutatták be Libisch Győző íráskutató legújabb kiadványát, a hiánypótló ?Rovás kincsek – A régi magyar írás emléktára? című művet.
Bemutató – Rovás Kincsek CD
Nagy öröm, hogy az utóbbi pár évben folyamatosan beszámolhatunk új könyvek, kiadványok, játékok megjelenéséről a rovásírás kapcsán.
A türk írásrendszert és történetét tárgyalja a Sit-e cikke, mely szerint a “sztyeppei írásrendszerek” legalább 2800 éves múltra tekintenek vissza.
Rovásemlékek – az ótörök (türk) írásrendszer
Az ?ótörök?
Szinte hihetetlen, hogy mi áll a Néprajzi Lexikon szócikkében! Majd minden mondata szakmailag téves, hiányos és jócskán idejemúlt. Mindez az MEK-en tárolva.
Magyar Néprajzi Lexikon – rovásírás
A világhálón fellelhető lexikonok szócikkei közül most ismételten egy nagyon poros, elavult és hibáktól hemzsegő példára bukkantunk.
A tatárlakai leletek fontossága vitathatatlan, ezért izgalmas a kérdés nem csak a kutatók, hanem az érdeklődők számára is.
A tatárlakai korong (torsalqvist)
Magyar érzelmű és a liberális körökben teljesen eltérő mondatsokasággal jellemzik a Kárpát-medence talán legrégebbi összefüggő írásos emlékét, az erdélyi Tatárlakán 1961-ben egy sírgödörből előkerült három lelet legérdekesebbikét, a minden bizonnyal őrző-védő funkciójú agyagamulettet.
Egyre több, a 2008-as gödöllői tanácskozáson elfogadott “új” jelről derül ki, hogy nem is olyan új. Bárczy Zoltán éppen 40 éve (1971-ben) tette közzé az 500-as rovásjel alakját.
Bárczy Zoltán rovás 500-as jele -1971-ből
A rovásszámok történeti emlékei közül ugyan hiányzik, de Bárczy Zoltán volt az első a XX.
Igazi rovástörténeti csemege a Felvidék déli részének rovásos kopjafáit feldolgozó tanulmánykötet, L. Juhász Ilona tollából.
Fába róva, földbe ütve… (honlap itt)
Cím: A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál
Szerző: L.
Az Antiskola nevű honlap rendszeresen ferdíti a magyar nyelvtörténetet. Újabb téveszmékkel próbálják a rovásműveltség jelentőségét kicsinyíteni.
Magyar hang- és szótörténet
Nem régen került a látókörbe az Antiskola nevű – elvileg a diákok felkészülését segítő – honlap.
Folytatódik a világhálón található szócikkek vizsgálata. Most a “Katolikus lexikonban” találtunk a rovás címszóra. Tudományos igényességű munka, de sajnos nem naprakész.
Katolikus lexikon – Rovás, rovásírás
A honlap a Magyar Katolikus Lexikon kisérleti internetes változata, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának munkatársai hoztak létre.
© Rovás Infó 2009-2017