A Facebook-on található a világháló egyik legmeghatározóbb és a korszerű, mindennapi használatot is népszerűsítő rovástartalma, melyről már írtunk korábban is az Erdély.ma oldalán.
Ez az Átrovó Oskola, melynek egyik legtermékenyebb alkotója a Párciumban élő vitéz, lovag Szakál Attila István.
EM: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a rovásműveltséggel?
SzA: Nagyváradon születtem, ott is nőttem fel, jelenleg pedig Biharon élek – tehát az alföldi és erdélyi kultúrkör határán. A rovásírással 6. osztályos koromban találkoztam először, amikor kitűnő történelemtanáromtól, Hoggyai Mátyástól kaptam egy rovás abc-t. Ma már hihetetlennek tűnik, de mindez a Csauseszku-diktatúrában elég veszélyes esemény volt. Nagyon érdekelt már akkor is a történelem, ami a jegyeimen meg is látszott. Gondolom, ezért is tisztelt meg bizalmával a tanár úr, aminek nagyon örültem akkor és büszke vagyok rá ma is.
EM: Milyen rovással kapcsolatos tevékenységeid voltak eddig és most
melyek a legfontosabb területek, amivel foglalkozol?
SzA: 2014 óta tagja vagyok az Átrovó Oskola FB-oldalnak, amely akkoriban kb. 600 taggal rendelkezett, de ma már 5000 felett van a taglétszám. Ez a növekedés is azt mutatja, hogy egyre többen érdeklődnek nemzeti írásrendszerünk iránt. Jelenleg is a népszerűsítés a legfontosabb tevékenység számomra.
Pár éve felkértek a magyar alapítású Nemzetközi és Kárpát-Medencei Szent Korona Apostoli Nemes Vitéz Lovagrend alapszabályzatának az átrovására, ami nagy megtiszteltetés volt és amelynek örömmel tettem eleget. A következő évben meghívást kaptam a Lovagrendbe és lovaggá is ütöttek. 2019 szeptember 7-én felvételt nyertem a Vitézi Rendbe is, így megkaptam a lovagi cím után a vitézi címet.EM: Mit gondolsz a rovás jövőjéről?
SzA: Jó lenne, ha ismét bekerülne a Nemzeti Alaptantervbe a rovásoktatás, ahogyan az a két háború között történt, mikor is kötelező tananyag volt.
Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a rovásírás iránt, ami azért is jó, mert kevés nemzetnek van saját írásrendszere. Nekünk van és legyünk büszkék rá!
Meggyőződésem, hogy a rovásírásnak ott a helye az iskolai tananyagban és a hungarikumok között.
EM: Mit üzensz a leendő rovóknak?
SzA: Őseinktől kapott örökségünket tartsuk életben és ne hagyjuk a feledés homályába veszni! Kötelességünk tovább adni azt az eljövendő magyar nemzedékeknek.
Átrovó Oskola – FB-csoport
Azért léptem be az Átrovó Oskolába én is, hogy továbbadhassam a tudást, amit valamikor tanáromtól kaptam. És azért, hogy terjesszem és népszerűsítsem a rovásírást, ezzel is hozzájárulva nemzeti örökségünk ápolásához és az egészséges nemzettudat erősítéséhez.
(Erdély.ma – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
