A székelység legrégebbi örökösödési törvénye található meg a Patakfalvi Sámuel által őrzött Bibliában. Két teljes oldalt rótt tele írója a fiúleányság intézményéről.
Székely jogrend 1785-ből – rovással
Székely-magyar rovással papírra rótt jogi szöveg ez, amelyet “székelyföldi constitució”-nak nevez rovója. (Bővebben: Tisza András – Rumi Tamás: Fiúleányság – a székely örökösödési törvény rovással)
Az Unitárius Élet-ben jelent meg híradás a Patakfalvi Samu családi Bibliájáról, amelyben bemutatásra került két rovásos oldal is. Erre a kincsre ifj. Forrai Márton hívta fel a figyelmet, s több rováskutató együttműködésével hasonló olvasatra jutottunk. Ugyanis minél hosszabb egy szöveg, annál egyértelműbb a megfejtése is. Az első átírási kísérletben hozzátettük a mai használatú központozást is, ezzel jól érthető szöveg bukkant elő:
“A székelyföldi jószág a constitció szerint valameddig fijok vagynak, leányt nem illet. Ha egy embernek apja holta után két férfiú gyermeke marad s az ediknek tsak fija, a másiknak tsak leánya lesz, a leány olyan örökös a maga apjaiban mint a fiú a maga apjáéban. Ha pedig 2 leánya van, fija nintsen, a két leány megosztja a jószágot. A kisebbik a lakóhelyben válszthat. Ha a nagyobbik hasonlót nem tudna, akkor a lakóhelyet kétfelé osztják. Már ha ezen két leányok edgyiknek fia és leánya is lesz a fiú egyedül fogja jószágot bírni a leányt kiházasítván.”
Dr. Pasztuha Tocsek Zénó szerint a szöveg a magyar nemességtől és jobbágyságtól eltérő székely öröklési jog rendelkezéseit tartalmazza, az 1555. április 24-én Marosvásárhelyt tartott székely nemzetgyűlésen kodifikált rendelkezések egyike.
Most lássuk, ez a lúdtollal rótt írás hogy szerepel a székely törvényekben:
“Az örökösödés úgy történt, hogy ha valakinek fia s leánya volt, a birtok a fiút illette, de a fiú a leányt tartozott “a maga székének törvénye szerént” kiházasítani. Ha a székelynek csak leánya maradt, birtokát ez örökölte s az ilyet fiúleány-nak nevezték. Ha két leánya maradt, egyaránt osztoztak, t. i. mind a kettő fiúleánynyá lett. Magyarországon a fiörökös nélkül elhalt magyar nemes birtoka a koronát illette s csak a király tehette örökössé a leány utódot: a Székelyföldön maga a székely jog tette örökössé a leányt. Ez volt a fiúleányság. Egyenes örökös híján az oldalági rokonokra szállott a jószág.” (Forrás: A székelyek történelmi intézményeiről – Második közlemény). Kállay Ferenc: Az ős székely nemzet eredete c. munkájában írja: “Hunyadi János kormányzósága maradandóbb emléket is hagyott maga után: a székely örökösödésről szóló törvényes intézkedést, mely legrégibb írásban fennmaradt constitutioja a székelyeknek”
A Patakfalvi Bibliában ez a legrégibb írásban fennmaradt törvény található meg, rovással. A rovásemlék sok érdekességet tartalmaz:
- A nyomtatott Biblia 1776-ban készült. A beírás tehát csak ezután történhetett. A Biblia hátulján lévő üres lapok a könyv védelmén kívül általában jegyzetelésre is szolgálnak, így volt ez a Patakfalvi család esetében is. Ezeket az üres lapokat először a rovásírásos szöveggel töltötték meg, ami sajnos nincs dátumozva, de a következő már latin betűs bejegyzés 1785 szeptember 7-ei. Ezért valószínűsíthető, hogy a rovott szöveg keletkezése 1776 és 1785 közé esik.
- Az írás iránya jobbról balra és alulról felfelé haladó, ami különösen érdekessé teszi.
- A “CS” mindig TS-sel van írva az eredeti szövegben, ami a latin betűs hatást mutatja.
- A 2-es szám rovás számjegyekkel van írva, ez az első emlék a székely rovásírás és a székely rovásszámok együttes alkalmazására. Természetesen azt sem lehet kizárni, hogy nem rovással, hanem római számmal van leírva. Az ü betű alakja újabb fordulatot jelent az ö-ü vitában, hiszen ez az emlék nem utólagos értelmezés alapján keletkezett és a szilvamag-alakú ü-t használja. Hasonlóan az ö betű pedig következetesen a ?zollstok?-alakú ö betű.
- Koszta Péter megfogalmazásában az “á” a taaviiroo logikáját követi. (á=aa).
- A szöveg tartalmát tekintve egy jogszabály leírása, így jogtörténeti érdekessége is van. A “constitció” latin szó is rovással rótt, Constitutio latin szó jelentése Alkotmány (Pallas Nagylexikon). Székelyföld nevének leírása az első szó a szövegben.
Székelyföld neve rovással (1776~1785 között leróva)
A kézi mikroszkópos vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a rovásírásos szöveg vagy egy erősen kopott, vagy nem túl finomra faragott lúdtollal íródott. A szöveg vonalvezetése és a betűk rajzolata arra utal, hogy a kéziratot vagy nagyon idős megfáradt ember műve, vagy éppen ellenkezőleg, egy bizonytalan gyermeki kéz munkája.
Véleményünk szerint a Patakfalvi család Bibliájának eredetiségéhez nem fér semmi kétség. Ezt a bejegyzések időrendjének megfelelő írásképi változások mutatják meg leginkább.
- Felfedezők: énlakai Patakfalvi Sámuel, Albrecht Gyula, Ifj. Forrai Márton
- Megfejtők: Tisza András és Rumi Tamás
- További független megfejtők: Sólyom Ferenc, Koszta Péter
- További közreműködők: Kormos Krisztián, Dr. Hosszú Gábor, Dr. Pasztuha Tocsek Zénó, Vér Sándor, Szakácsné Friedrich Klára
Kapcsolódó cikkek:
