Az utóbbi évtizedek legjelentősebb ótürk rovásírásos leletanyaga
került elő Belső-Ázsiában. A kiállítás 2022. december 13-tól 2023.
január 31-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban
A sztyeppei rovás legújabban feltárt emlékei
A Nemzetközi Türk Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és a
Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közös szervezésében Európában
először a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatják be az utóbbi
évtizedek legjelentősebb, 2022 augusztusában, Mongóliában feltárt
ótürk rovásírásos leletanyagáról készült kiállítást. A Nemzetközi Türk
Akadémia tárlatát kiegészítik a Kárpát-medencében előkerült
rovásleletek, az orhoni rovásfeliratos kőtömbök rekonstrukciói,
honfoglalás és türk kori koponyák és azokról készült hiteles
arcrekonstrukciók. A kiállítás 2022. december 13-tól 2023. január
31-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum
Kupolacsarnokában.
Az ünnepélyes megnyitón Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi
Múzeum főigazgatója, az esemény házigazdája köszöntötte a vendégeket,
és a kiállítás megvalósításában közreműködő szakembereket,
szervezeteket, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a
rovásírásos emlékek most első alkalommal láthatóak együttesen
kiállítva.
Kutlug kagán emlékműve és írásos sírköve
A most felfedezett új feliratok rendkívüli jelentőségűek. Készítésük
az eddigi legrégebbinek tartott, összefüggő, ótürk nyelven és ótürk
rovásírással leírt nyelvemlékekhez, az ún. orhoni feliratokhoz képest
jóval előbbre datálható. A Nemzetközi Türk Akadémia és a Mongol
Régészeti Intézet szakemberei 2019-ben megkezdett kutatásaikat
folytatták az arhangay-i Nomgon-síkságon (Mongólia). A feltárt,
körülbelül 250 négyzetméteres komplexumban 2022 augusztusában
felfedeztek egy követ, amelynek egyik oldala ótürk, a másik oldala
szogd nyelvű feliratot tartalmaz. A kutatók feltételezik, hogy a követ
a 692-ben elhunyt Ilterish Kutlug kagán tiszteletére emelték.
Ilterish Kutlug kagán Bilge és Kültegin kagánok apja volt, akik
emlékét az orhoni feliratok néven ismertté vált és a mongóliai
Orhon-völgyben 1889-ben felfedezett rovásfeliratos obeliszkek őrzik.
A Türk Kaganátusból elterjedő írásnak több változata alakult ki az
eurázsiai sztyeppén. A szakértők szerint az ótürk rovásírásból alakult
ki a sztyeppei rovásírások nagy része (pl. a kazár), valamint a
Kárpát-medencében megjelenő avar és honfoglalás kori írásrendszer is.
A Kárpát-medencében az avar kortól a középkorig fellelt rovásos
szövegek több változata ismert, amelyek közös kulturális gyökerekre
vezethetők vissza. A mostani felfedezés a rovásrendszer közös
kulturális eredete miatt a magyar történettudomány szempontjából is
kiemelten fontos.
(Természeettudományi Múzeum – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
