Vargyason található a kőbe vésett rovásemlék, mely egyike a legváltozatosabb megfejtési ötletekkel rendelkezőknek. Egyre inkább úgy tűnik, hogy régebbi eredetű, mint korábban vélték.
Judeo-tatárok
Kevesen hallottak a karaimokról vagy a judeo-tatárokról, a hajdani kun-kipcsák birodalom nagyhatású zsidó missziójának máig élő maradványairól. A 4. századtól több mint fél évezreden keresztül lovas nomád őseink és hasonló életformán osztozó – hol barát, hol ellenség – rokonaink, szövetségeseink az észak-kaukázusi és krími népek katlanában az ide száműzött zsidók, a bizánci birodalomból kiszorított pogány-keresztény gyökerű eretnek mozgalmak és a missziós lelkületű, romlatlanságukat őrizni akaró ókeresztény irányzatok hatása alatt álltak.
A vargyasi rováslelet titkai
Tehát mély a történelem kútja, és egy-egy vallásos tevékenységhez használt tárgy, berendezés igazi szerepét nem lehet a mostani keresztény szertartásokból, szokásokból megérteni. Példa rá a nagyszentmiklósi lelet, melynek darabjai olyanok, mintha keresztény szent edények volnának – de mégis mások. A vargyasi rováslelet, melyet négyszögű, szokatlan kiképzésű keresztelőmedencének néztek, egészen biztos nem az: a további ásatások alkalmával ugyanis előkerült a valódi. A rovásbetűk, melyek mívesen faragottak a lelet peremén, templomi szerepet töltöttek be. Magyarul elég bizonytalan az olvasata: semmi sem magyarázza az ilyen szintű íráskészség esetén a vélt szöveg esetlenségét.
Érdekes, hogy egy Észak-Kánaánból ismert sémi betűsor használatával a szöveg érthető, értelmezhető és világos jelentéssel bír. A jelzett területen élték át az apostoli korszak keresztényei Jeruzsálem pusztulását. Később II. Endre királyunk jó viszonyban volt a vidéket bíró keresztesekkel. Hogy miképpen került az ereklyecsonttartó fülke a hajdani templomba? Kun-kipcsák vagy keresztes közvetítéssel, azt a jövőben történő kutatások fogják elmondani. De biztos: előtte tisztelgő székely őseink nem voltak se Róma, se Bizánc lelki rabszolgái kereszténységükben.
(Szász Tibor András – Székelyhon.ro – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
