Hírportálunk sorra veszi a rovásról szóló szócikkeket a vilghálón. Hiányos és téves adatot találtunk az Antiskola.eu portálon is.
“A pogány betűírás emlékeit a kereszténység térhódítása elmosta” (link)
Könyvtárismeret:
18) A székely-magyarrovásírás
?
“Dák” tudósok államilag támogatott propagandája vert fel – sajnos csak – kisebb port a nyáron. A történetnek azonban nincs vége.
Ismerős mentalitás – …, a tolvaj kiált tolvajt (eredeti cikk itt)
A most már mindenképpen elmúlt nyár egyik mellőzött momentuma volt az a Libertateában július 27-én megjelent cikk, amely nagyvonalakban arról szólt, hogy a székelyek tulajdonképpen ?ellopták?
Czégényi Dóra jegyzi a rovásírás értelmezését a romániai Adatbank.ro portálon. A jelenkori alkalmazás ismertetése sajnos teljesen hiányzik.
Rovásírás: (eredeti cikk itt)
“A Kárpát-medencében felbukkant leletek rovásábécéi a kelet-európai rovásírások csoportjához tartoznak.
Falképeken, amint az más székelyföldi templom esetében is megfigyelhető, utólagosan bekarcolt feliratokkal, rovással is találkozunk.
Homoródkarácsonyfalva gazdag egyházi vonatkozású értékekben (teljes cikk itt)
A 2006.
Szász Tibor kutató a román régészek által feltárt, de a magyarok részéről soha nem vizsgált feltárásokra hívja fel a figyelmet a Rovás-jeles hagyomány cikksorozatán belül.
Rovás – Jeles hagyomány
Egyes titkos tanok ismerői azt állítják, hogy az igazság, az üzenet ott az orrunk előtt, de csak akkor találjuk meg, amikor eljön az ideje.
Dr. Hosszú Gábor összegyűjtötte, milyen nyelveken jelenik meg a “rovás” szavunk a magyar kiejtéshez közeli módon.
Nemzeti írásunk neve a világban
2008. október 4-én az Élő rovás elnevezésű tanácskozáson nemzeti írásunk “hivatalos” elnevezéseként az egységes “székely-magyar rovás” mellett döntöttek a résztvevők.
Czirják Károly Maroshévízről szóló könyvében két oldal foglalkozik a környéken talált rovásos kövekkel. (székelyhon.ro)
Taplóczától Maroshévízig, avagy Maroshévíz monográfiája:
Hosszú évtizedekig tartó előzetes kutatómunka, rengeteg izgalmas feltárás után megjelent a Maroshévízről készült tudományos kötet: az eddigi első ilyen jellegű, egyelőre csak párszáz példányszámban forgalmazott könyv 240 oldalon tárgyalja a település múltjának érdekes és történelmi szempontból is fontos részleteit.
A Blogspot naplóoldalon jelent meg érdekes bejegyzés a “rovásírás” szócikkről a magyar-japán szótárakban. Régen szerepelt benne, majd rejtélyesen eltűnt…
Október 19-én, kedden a Szkeptikus Társaság ülésén Sándor Klára adott elő a székely rovásírásról. A helyszínen járt a Rénhírek és a Nyest közös tudósítója.
Mandics György a Lánchíd Rádióban a rovásírásról beszélt. A ripot felöleli a történelmet Szent Istvántól a japán TV kisfilmjéig.
Beszélgetés Mandics György rováskutatóval
A 2010 október 2-i beszélgetés innen letöltve meghallgatható.
Két rovás-gyanús címert mutatunk be, melyen az A és GY rovásjeleket ugyanúgy írták egybe. Nagyszebeni és Tokaji példák.
Az 1704-ből származó ligatúra címert Mózes Attila fényképezte Nagyszebenben egy házon.
A rejtélyes írással írt Rohonczi Kódexről új kutatási eredményeket mutatunk be Szász Tibor András tollából.
Mottó: ?Tük münköt? Münk tüktököt!?
Nagy türelemmel és derűs toleranciával olvasok nap mint nap bármilyen elrugaszkodott elméletet.
Ezt a Felsősófalva közelében álló hatalmas rováskő három ábrája közül való jelet a szegedi turkológus kutatók azonosítatlan eredetű tamgának, nemzetségjelnek vélték. (Szász Tibor András tanulmánya)
Székelydálnokon (Háromszék, Erdély) a templom bejáratainak szemöldökkövén, központi helyen az alábbi Isten-tamga látható, amit a kőfaragó mesterjegyének néztek. (Szász Tibor András tanulmánya)
Végleg megtörni látszik a rovásműveltség köré évszázadok alatt épített vesztegzár. Nemzeti írásunk most az Apáczai Nyári Akadémia témái közé került.
Székely?magyarul van!
Guitman Barnabás, aki a bizonyost keresi a rovásírás területén
Eredete tisztázatlan, elterjedtsége bizonytalan, elméleti megközelítése számtalan, a körülötte való hullámverés jelentős.
A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig címmel jelent meg Ráduly Jánosi tanító, néprajz- és rovásírás kutató, valamint Erdélyi István régész kötete.
A templomot építő, azt megújító helybeli mesterek, mint munkájukhoz szükséges jelzéseket, a rovást – és nem a római számokat vagy latin betűket – használták.
Építéskivitelezés rovással
A felsősófalvi templom északkeleti bejárata gótikusra jellemzően csúcsíves.
Ismét felszínre került a kisgyőri tábla nyomán a rovásjelek egységesítésének kérdése, mellyel az elfogadható megoldás megtalálásáig foglalkoznia kell a rovók közösségének.
Szabály – szabvány – szokás …
A kisgyőri rovott helységnév-tábla ügyében időszerű, fontos kérdés merült fel a “rovás-ABC”-k kapcsán.
© Rovás Infó 2009-2017