A Magyarságkutató Intézet és a Rovás Alapítvány szervezésében korszakváltó tudományos rendezvény zajlott Budapesten.
A székely-magyar rovás nemzeti erőforrás
Bár nemzeti írásunk sajnos még mindig a legesélyesebb pályázó lenne jelenleg a “legmostohább sorsú hungarikum” címre, a rovótársadalom és a rováskutatók álhatatos munkája révén a székely-magyar rovás ügye fokozatosan halad az elismerés és megbecsülés irányában. Egyre többen felismerik a tényt, hogy egy önálló, az anyanyelvvel együtt fejlődő funkcionális írásrendszer léte a nemzet számára szinte kimeríthetetlen szellemi erőforrásként szolgálhat.
Ősi írásaink oktatása és népszerűsítése
A Magyarságkutató Intézet megalakuklása óta kiemelt figyelmet fordít a rováskutatásra és a tágan értelmezett rovásműveltség szerepének feltérképezésére. Az intézet eddig két alkalommal rendezett tudományos konferenciát a témának szentelve, de az oktatás, népszerűsítés kihívásait és lehetőségeit tárgyaló rendezvényt első alkalommal szervezte meg 2021. szeptember 11-én Budapesten a Rovás Alapítvánnyal együttműködve.
Az egész napos rendezvény ötvözte a szakmai előadásokat, a tudományos műhelymunkát és a kiegészítő programokat (kiállítás, könyv- és taneszköz bemutató), de jutott idő a szakemberek közti tapasztalatcserére és ötletbörzére is. A meghívottak a lehető legszélesebb szakmai területekről lettek kiválasztva, melyek közt szerepel a kutatás, pedagógia, közművelődés, hagyományőrzés, könyvtár, művészet, közélet, gazdaság, informatika, média és a technológia egyaránt.
A rendezvényt Horváth-Lugossy Gábor főigazgató nyitotta meg, majd a meghívott szakemberek 6 rövid előadást hallgattak meg a délelőtt folyamán:
- Első ismert írásemlékeink (avarkor) és az ismeretterjesztés – Fehér Bence, igazgató (MKI Klasszika-filológia Kutatóintézet)
- Íráskultúrák szerepe a művészeti oktatásban – Huszár Antal, igazgató (Hussar Arts International Academy)
- Egy elhanyagolt kutatási terület, a Somogyi-hagyaték – Mandics György, rováskutató, író
- Rovásműveltség a jelenkori pedagógiában – Salgó Gabriella, pedagógus (Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola)
- A rováshasználat, tartalomfejlesztés és technológia jövője – Sípos László, elnök (Rovás Alapítvány)
- Újabb adatok a rovásírásos kun írásbeliség kérdéséhez – Katona Kiss Attila, kutató (Magyarságkutató Intézet)
Ősi írásaink: előadók és műhelyvezetők (fotó: Philip János)
A délután folyamán 4 csoportban folyt műhelymunka, melynek eredményéről a műhelyveztők szintén kiselőadásban számoltak be a résztvevőknek:
- Az oktatás és ismeretterjesztés forrásai – Tóth Anna, kutató (Magyarságkutató Intézet)
- Alkalmazott rováshasználat – Rumi Tamás, főszerkesztő (Rovás Infó)
- Út a pedagógiai módszertanhoz – Salgó Gabriella, rovásoktató (Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola)
- Merjünk nagyok lenni – a rovásműveltség jövőképe – Sípos László, elnök (Rovás Alapítvány)
Az előadások közötti szünetekben, illetve a szakmai műhelymunka után az érdeklődők a témához kapcsolódó kiállításokat tekintettek meg:
- Könyvsarok – A Magyarságkutató Intézet szakkönyvei és a Rovás Alapítvány rovással készült kiadványai
- Taneszközök – Rovásoktatás gyakorlati eszközei Salgó Gabriellától
- Hagyományos botrovás – Dinka Károly vándorkiállítása
- A rovás megújítói, Mokry Mészáros Dezső és Verpeléti Kiss Dezső munkásságát bemutató tablósorozat – Pirint Andrea és Sólyom Ferenc összeállításában
Kárpát-medencei összefogás – nemzetközi együttműködés
A rendezvényre az Anyaország szakemberein túl magas szintű küldöttségek érkeztek a Kárpát-medencei több régiójából is:
- Kárpátalja: Braun László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense vezetésével
- Felvidék: Rencsók János, Parasztudvar Polgári társulás elnöke, Rakottyás polgármestere vezetésével
- Erdély: Sütő Levente kultúrantropológus, Vargyas Község volt polgármestere képviseletében
A rendezvény felkeltette a nemzetközi figyelmet, így a vendégek közt voltak kazak és mongol szakemberek is. Khinayat Babakhumar (Kazaksztán), a történelemtudományok kandidátusa szerint:
Kazaksztánban és általában a Közép-ázsiai országokban a szakemberek figyelmét felkeltette a székely-magyar rovással kapcsolatos magyarországi kutatói és fejlesztői munka, amely minden tekintetben előttünk jár. A Magyarságkutató Intézet kutatói teljesítménye, valamint a Rovás Alapítvány fejlesztői, népszerűsítő munkája példaértékű számunkra. Bízunk a mihamarabbi szakmai együttműködésben és őszintén remélem, hogy Kazaksztánban is beindul az ősi írásműveltség reneszánsza.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
