Néha a legegyszerűbb dolgokról is kiderül, hogy nagyon bonyolultak lehetnek. Gondolkodjunk bátran!
A kibédi lőportartó szaru
1991 karácsonyán a Maros megyei Kibéden egy lőportartó szaru került elő, három rovásjellel az oldalán. Első olvasásra a székely ábc szerint P T A-nak tűnt, de a jelek közül 2 (T, Á) legkorábbi rovásemlékekben fordult csak elő, és nem ad értelmes megoldást az írás. Végül 14-17. századinak határozták meg. Harmatta János szerint a felirat türk rovásírás.
1. kép A kibédi lőportartó szaru rovásfelirata (Kibed 01)
Ha valaki azt hiszi, hogy ezek után ő, vagy valamelyik tanítványa felüti a türk betűsort, és kikeresi a 3 betűhöz a hangértéket, az téved, vagy csak tájékozatlan. Megteszem hát most én.
A kibédi lőportartó szaru felirata a jenyisszej-vidéki türk rováshoz tartozik, ahol a “T” =L2, az “Á” = j2, a feliratok olvasata pedig (jobbról balra) “JeL P”
A magyar szó szerepel a körmöcbányai Jézus-kő szövegében, valamint a parajdi sírfelirat szövegében, “jeles” alakban. A bonyhai és a kibédi annyira hasonlít egymásra, hogy akár ugyanaz a azemély készíthette.
2. kép A bonyhai faragott kő rajza (Bony01)
Mende, 2015. február 15
Libisch Győző
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- A siménfalvi rovásbejegyzésről
- A rovás helyei – Pécs
- A rovás helyei – Pécs 2
- A rovás helyei – Pusztaszentlászló
- A rovás helyei – Körmöcbánya
- A rovás helyei – Parajd II
- A rovás helyei – Parajd
