A rovás helyei - Parajd II

Libisch Győző tanulmánya a parajdi rovásfelirat megfejtési kísérletekről, befejező rész, Szekeres Lajos rovásábécéit mutatja be. (Frissítve!)

A rovás helyei – Parajd II

A rovás történetének egy különös fejezete játszódott és játszódik ma is, a székelyföldi Parajd községben. A község lakói ugyanis felfedezték saját rovásírásukat, amelyet székelykapuk díszítésére és régi ?batsabotok? felkutatására is használnak. A faragásban és a kutatásban a főszerepet Szekeres Lajos nyugalmazott sóbányászé az érdem. (az előző részt itt olvashatja)

3. kép Szekeres Lajos székely ábécéi (5 abc)

Sófalvi ismeretlen idő, parajdi sóvidéki Abc rovás
idő 1600 Dobai Udvarhelyszék.
idő 1670 Kapossi Sámuel féle
idő 1753 Décsi féle Udvarhely
bizonytalan idő?

AZ ?ŐSI SZÉKELY ABC?

Az 5-ből a 2-3-4. betűsorral nincs különös bajunk, hs jeleik megegyeznek a közismert klasszikus modellekkel (Dobai, Décsi, Kapossi). Van azonban két ábc, amelynek – látszólag – nincs semmi irodalmi nyoma: Az egyik az 1 számú ábc 34 rovás jelből álló betűsor:

3. kép részlete – az első ábécé (Szekeres Lajos)

A.Á.B.C.CS.D (2 változat, az első inkább I, a második ismeretlen formájú) E.É (ívelt H) F.G.GY. (rövid és hosszú ) H (Nikolsburgi és Kájoni?)
Í (helyett GY) Í.J.K (magas hangrendű) L.LY (3 változat) M (2 változat, a második az MB capita dictionum, ember?) N (2 változat) NY.O (2 változat) Ö (szilvamag alakú)
P.Q (mély hangrendű K) R (2 változat) S.SZ.T (2 változat: ismeretlen, és B?) TY.U (2 változat)
Ü (szilvamag alakú) V.Z (2 változat) ZS (3 változat)

Ez az abc soha, sehol nem volt használatban. Az idegen Q betű miatt keletkezése a XX. közepére tehető tehát nem tartozik vizsgálandóink tárgyába.

Végezetül az 5. számú ábécé ismerősnek tűnik: Szekeres ezzel rótta építési feliratát a háza előtt álló székely kapuba. Ezzel megteremtette a szűkebb pátriája rovás-hagyományát.

4. kép ?Az ősi székely rovásírás ábécéje?

Ez a betűsor alapozta meg a parajdi rováskultúrát. Hangsúlyozom: nem ábécé, hanem betűsor, 33 rovásjel hangérték nélkül, de az ábécé sorrendjébe összerakva. Kémenes Antal ugyanis abban az időben az országot járta, hogy bizonyítékát találja a magyar nép az akkor még élőnek vélt, de az Akadémia által kihaltnak rendelt rovástudásának. Miután a bizonyítás nem sikerült, összefüggő rovás-szöveget nem talált, de a székely rovásírás valamennyi betűjét külön megtalálta a temetők fejfáinak tulajdonjegyei között. Kutatásainak eredményét 1914-ben ?Székely rovásírás és tulajdonjegyek? címmel adta közre. A könyv eljuthatott Parajdra, ahol a betűsort kinevezték ábécé-nek és a többi ment magától: Szekeres Lajos rovásfeliratos székely kapuja és a 18. század elejére visszakeltezett, de nyilván csak 1914 után önfaraghatott ?bácsbotjai? világhírt szereztek a nyugdíjas sóbányásznak.