Híradás Vargyas nevezetes rovásos emlékéről, székelykapujáról. Most már rovástáblája is lesz.
Helyi összefogás
A nyári baróti Magyar Örökség tábor alkalmával a vargyasi polgármesternek Rovás Alapítvány egyik szakkönyvét, a Rovás Atlaszt ajándékoztuk, amelyben a vargyasi keresztelőmedence rovásfeliratának szakszerű, lektorált olvasata is megtalálható. Akkor javasoltuk, hogy érdemes volna rovástáblát állítani. A híres bútorfestő és fafaragó Sütő család portáját is felkerestük, munkásságuk nyomát sokfelé megtaláljuk a faluban, a templomban és a polgármesteri hivatalban egyaránt. Így a polgármesternek – Ilkei Ferencnek – nem volt kérdés, hogy kihez forduljon: Sütő István készíti el a rovásfeliratos kiegészítést a jelenlegi testvértelepüléseket bemutató táblára.
(Rovás Infó)
Rovásírásos tábla Vargyasra (Erdély.ma)
Székely rovásírásos felirattal egészítik ki a Vargyas közigazgatási határát jelző táblákat. Az erdővidéki önkormányzat gondoskodik a Székelyudvarhely felőli megyehatáron négy évtizede állított székely kapu felújításáról is.
Vargyas rovásos feliratai – a táblára szerelés előtt.
Ilkei Ferenc polgármester szerint az, hogy Vargyas nevét rovásírással is feltüntetik, üzenetet hordoz: itt székelyek laknak, akik ragaszkodnak hagyományaikhoz. A román és magyar felirat a helyén marad, a testvértelepülések neve lejjebb kerül, hogy elférjen a Sütő István által ajándékba készített tábla. Négy évtizede került a megyehatárt jelző gyalogkapu Vargyasra, s ez idő alatt fénye megkopott.
– Felmértük állapotát, s kiderült, szerkezetével nincs baj, de a galambdúcos tetőt le kell szerelni, alaposan átvizsgálni, a zsindelyeket kicserélni, s pótolni kell egy hónaljkötést és néhány borító-díszítő deszkát, majd újrakezelni az egészet. Minden szükségest beszereztünk, hamarosan megújul tehát szép jelképünk. A kapu melletti kőtömbre felkerül a megyecímer és a székely zászló is – nyilatkozta Ilkei Ferenc.
Az 1970-es évek közepén Vargyasra került gyalogkapu kalandos történetét lapunk néhai főmunkatársa, Sylvester Lajos 2008 novemberében közölt Vargyas, Erdővidék gyöngyszeme című írásában ismertette: “Az esti fellépés előtt, három-négy évtizeddel korábbi személyes emlékeimet elevenítendő, széltében-hosszában bejártam a falut, majd a végre jó minőségű aszfaltúton felkanyarogtam a Rika erdejéig, egészen a megyehatárig, ahová a déli, kökösi megyebejárat székely kapuját eldugva, de mégis a nyilvánosság előtt hagyva valamikor felmenekítették. Ehhez a kapuhoz engem személyes emlékek is kötnek. Akkori elképzeléseink szerint a megyebejáratokhoz ihletforrásként a táj jellegére is utaló térplasztikai alkotásokat kell elhelyeznünk.
Ezek közül a kökösi székely kapu készült el. Állt is a lábán mindaddig, amíg a CO2-ből – a vegyész nagydoktor olvasata szerint “codoi”-ból doktoráló Elena leghűségesebb adjutánsára, Pană központi bizottsági titkárra rá nem szólt, hogy mit keres ott a székely kapu, itt nem csak székelyek élnek.
A kapunak pusztulnia kellett. És a vargyasiakra jellemző módon, megyei jóakarók segítségével felmenekítették a Rikára. Ott, a valóságos erdőrengetegek, kőhegyek között s akkor szinte járhatatlan út mellett otthonosan és jól érezte a kapu magát.”
Hecser László
Háromszék
(erdely.ma – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- Rovás oktatás Székelyföldön
- Magyar Örökség tábor
- Rovás Atlasz – értékelés
- Vargyasi rovásemlék olvasata
- Vargyasi rováslelet titkai
