Nem csak történeti emlék – a rovás jövőjéről is beszélgettünk a baróti Magyar Örökség táborban.
A Rovás Alapítvány által összeállított képzési tematikán könnyedén és lelkesen haladtak a résztvevők Rumi Tamás (Budapest) vezetésével: 10 perc elteltével már mindenki lerótta magának a saját nevét – ezzel vált szemünk előtt élővé a székelyek írása. A rovásműveltség múltja kézzelfogható Erdővidéken, ezért a közeli települések rovásemlékeit is ismertette az előadó. A vargyasi emlék például napra pontosan húsz éve került napvilágra, így méltó alkalom nyílott beszámolni a helyieknek a tudományos kutatás friss eredményéről.
Vargyas és Homoródkarácsonyfalva nevezetes emlékeinek nyelvészek által is ellenőrzött olvasatai ugyanis bibliai idézetek, jóllehet sok lelkes amatőr próbálkozott már egyéb megfejtéssel is. A hordozó kövek anyaga, a betűk és a tartalom hasonlósága is összeköti a két közeli település rovásleleteit. A megfejtéseket tudományosan leíró egyetemi tankönyvet, a Rovásatlaszt is megtekinthették az érdeklődők.
A rovásírás jelenkori használata szintén terítékre került. Korszerű betűkészlete a ma használt latin betűs magyar ábécével is összhangban van, amely a mai, illetve a jövőbeni mindennapi használatot segíti elő.
? A székely?magyar rovás nemcsak történelmi emlék, hanem olyan szellemi erőforrás, amely nagyon sok területen alkalmazható – állapította meg az oktatást vezető Rumi Tamás.
Az erről szóló vidám hangulatú ötletbörzén elhangzott gyakorlati példákon keresztül láthatóvá vált, hogy a rovás miként használható a gazdasági életben (pl. Góbé-termékek), művészetben, sportban, épített környezetünkben egyaránt (rovástáblák, feliratok), de akár alá is lehet róni a személyi okmányainkat.
A tábor tudományos színvonalához igazodva az érdeklődők megismerkedhettek az elődnépeink által használt írásrendszerekkel is, amelynek örökösei vagyunk. Rumi Tamás ismertette az eddigi eredményeket, melyekre alapozva, dr. Vékony Gábor kutatásai nyomán dr. Hosszú Gábor rendszerezte a rovásírás-családot. Az idetartozó írásemlékeket öt fő rovás írásbeliségbe csoportosította, ezek a következők: protorovás, korai sztyeppei rovás, sztyeppei rovás, Kárpát-medencei rovás, székely?magyar rovás. Az utóbbi négy írásbeliség közös tulajdonsága, hogy kisebb-nagyobb mértékben a protorovásból származik.
Korszerű, egységes székely-magyar rovás-ABC – 2014
A székely?magyar rovás közvetlen elődje tehát a Kárpát-medencei rovás, amelynek közismert emléke a többségében magyar nyelvű feliratokat tartalmazó nagyszentmiklósi aranykincs. Ebből egy négynyelvű példát is láthattunk, melyen a felirat igazolja, hogy a magyar, ogur, szláv és alán nyelven beszélők együtt éltek.
Böjte Ferenc
(Hirmondo.ro – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
