Kenéz Mihály rovásos végrendelete

alt

A székely-magyar rovást nagyszerűen lehet alkalmazni, amikor elrejtett információt kell dekódolni. Módszertani esettanulmány tanárok figyelmébe.

Sasszem – Természeti és Épített Környezeti Nyomozó iroda – avagy kincsvadászok a világörökség nyomában

A Győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanítok 22 éve. Igazgatóhelyettes és kémiatanár vagyok. 2002. óta minden évben megszervezzük az egész iskolára kiterjedő projekthetet. A módszert egy COMENIUS projekt során tanultuk meg. A felső tagozatban 2-3 fős tanári csapatok állnak össze egy-egy általuk kitalált projektötlet megvalósítására. A felsős diákok 5-6 projekt közül választhatnak. Minden projekthez készül egy plakát, mely alapján eldöntik a diákok, hogy a projekthét előtt egy héttel, melyik témán akarnak dolgozni. 2012-ben a mi projektünkre több mint 30 gyerek jelentkezett, 5-8. osztályig vegyesen.

Ötlet: Elhatároztam, hogy a Világörökség magyarországi helyszínei lesz a téma. Mivel a projekthét a tanítási év utolsó hete volt, tudtam, valahogy vonzóvá, izgalmassá kell tenni a munkát. Azt találtam ki, legyünk nyomozók, és kitaláltam a keretmesét. Minden évben egy kirándulást is beletervezek a projektbe. Voltunk Budapesten a projekthét előtti szombaton, hét közben egy délutánt Pannonhalmán töltöttünk.

A történet szerint Mr. Fraser Munro ausztrál ügyvéd úr e-mailben felkereste nyomozó irodánkat az előre regisztrált e-mail címen, hogy segítsünk megfejteni és végrehajtani a nemrég elhunyt barátja, az Ausztráliába emigrált Kenéz Mihály végrendeletét. A segítséget Kenéz Péter, az unoka, a végrendelet kedvezményezettje várta.

A projekt első napján megérkezett az első levél az ügyvéd úrtól, melyben a segítségünket kérte. Megszavazták a gyerekek: vállaljuk a nyomozást. Válaszoltunk a levélre, és amíg vártuk a választ, nyolc 4 fős csapatot alakítottunk. A nagyok lettek a főnyomozók, ők választottak a kisebbek közül. Szerződést kötöttünk velük a heti munkára, amit mindenki aláírt. Megjött a levél. Rá kellett jönniük a csapatoknak, hogy rovásírásos a szöveg. A történelem terem falán lógott egy rovás ABC, annak a segítségével minden csapat lefordította a levelet. A levél fordításából kiderítették, a Világörökség helyszínei után kell kutatnunk, mert valahol ott találják a kincset, amit Kenéz Mihály örökül hagyott. Visszaküldtük a fordítást Sydneybe. Pillanatok múlva jött a válasz, mi is lesz a dolgunk.

Megkezdődött a munka. A csapatok az informatika teremben elfoglaltak egy-egy gépet. Választhattak, hogy WORD-ben dolgoznak, vagy ppt-t készítenek. Az Internet segítségével gyűjtötték az anyagokat. Az elkészült munkákat elküldték e-mailben az ügyvéd úrnak. Udvarias leveleket kellett írni. A csapatokat megszámoztuk, így azonosították, ki küldte az e-mailt és kinek szól a válasz. A jó munkáért cserébe megszámozott, rovásírásos betűket kaptak. Naponta 8-tól 1-ig folyt a munka. A nap utolsó órájában minden csapat értékelte a végzett munkáját, és felírta a táblára a heti tervhez, hol tartanak, mennyi munka van még előttük.

Természetesen a projektmunka nehézségekkel is jár. Sok volt a gyerek, de nem volt szívünk senki jelentkezését visszautasítani. Kellettek plusz feladatok. Mr. Fraser 2. nap GLS-sel küldött egy nagy csomagot. Benne sok-sok világörökségi prospektussal és 8 boríték szétvágott képekkel. Ezeket össze kellett rakni és felismerni. Plakátokat készítettek a csapatok az iskolai kiállításra.

Készült egy térkép is, képekkel teleragasztva. Így azok a gyerekek, akik nehezebben dolgoztak csapatban, kaptak külön feladatot. Nehéz volt kiszámítani, hogy a munka meddig fog tartani, mennyi idő alatt készülnek el a beszámolók, de Mr. Fraser Munro nagyon igényes volt. Az összecsapott munkákat visszaküldte kiegészítésre. Nem mindenki állt informatikából a megfelelő szinten. Mi tanárok is segítettünk, és a gyerekek egymásnak nagyon sokat a PowerPoint kezelésében, WORD-be képek beillesztésében, e-mailírásban, -küldésben. Örömmel jelezték, ha valamelyik csapat választ kapott az elküldött munkájára.

Az utolsó nap délelőttjén minden csapat a munka végére ért. Elküldte az összes bemutatót. Megkapták cserébe a rovásírásos betűket, melyből kirakták a megfejtést. Aki kész lett, az titokba tartotta, addig, míg mindenki el nem készült. A megfejtés így szólt: ?Fiam, a kincs Magyarország!?

De ki volt Mr. Fraser Munro, az ausztrál ügyvéd úr? No, ez a kérdés egész héten izgatta a gyerekeket és nagy nyomozásokat tartottak egész héten az iskolában. Próbáltak vele chat-elni is. Az utolsó nap délben beszólt a portás néni, hogy keres bennünket Mr. Munro unokahúga. A háttérember a lányom volt, aki akkor várta első gyermekét, és már nem dolgozott. Ő jött. Értékelte a gyerekek munkáját, és kiosztotta az okleveleket.

Hogyan lehet adaptálni? A keretmese is átírható. Ha külföldi a nyomozó iroda felkérője, úgy hihetőbb a történet, és a nyomozati anyag legyen magyar témájú. Nyelvtanárok jól tudnák használni történelmi, helytörténeti témában akár idegen nyelven is. A téma lehet földrajz, történelem vagy magyar tudósok. Az ez évi projektünkben előkerült Kenéz nagypapa rovásírásos naplója, benne a magyar utazók, földrajzi felfedezők névsora. Róluk kutattak a gyerekek nagy élvezettel. Csak fantázia kérdése! A háttérember lehet a rendszergazda, vagy felsősök esetén egy alsós kolléga, akit a gyerekek annyira nem ismernek.

Valastyánné Rábl Stefánia

(A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet elektronikus hírlevele – eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

 

Share