A még nem független Skóciában 1%-ra becsülik a gael beszélők arányát. A közúti feliratokon mégis az ősi nyelv szerepel az angol előtt.
Nyelv és írás – él, ha élni hagyják
A Kárpát-medencében – az aktuális államhatalmaktól függetlenül – továbbra is tiltott, akadályozott és csak néhány esetben tűrt nyelvi kulturális örökség a székely-magyar rovás. A mai Magyarországon a nemzeti írást nem említik az Alaptörvényben, nincs a nemzeti jelképek között, még a nevével sem lehet találkozni az Alaptantervben, vagy a hungarikumok között. A kulturális kormányzat és a közélet jelentős része igyekszik nagyon távol tartani magát rovásműveltségtől, de nyílt rovásellenes magatartással szembesülhetünk akár pártpolitikusok, vagy éppen kormányzati hivatalok tisztviselői részéről.
Ilyen magyarországi hozzáállás mellett nincs mit csodálkozni, hogy az elcsatolt területeken élő magyar nemzetrészek általános közösségi jogaihoz hasonlóan a nyelvhasználati jogok is harmadik világ szintjén állnak, ami a magyar nyelv és írásbeliség, így a rovásműveltség üldözését is magában foglalja.
Bár közhely, hogy a világon ma használt közel 6 ezer nyelv fele veszélyeztetett, de sok példát találhatunk arra, hogy gyakorlatilag kihalt nyelveket is újból használatba tudtak venni, s ezzel újabb helyi közösségi értéket, szellemi erőforrásokat előállítani. A skót függetlenségi folyamat időszerűsége révén a Nyest.hu-n megjelent cikket ajánljuk a rovást kedvelők és a nemzeti írásunkon fanyalgók figyelmébe is. Bár a skótok 1 %-a beszéli a gael nyelvet – ami a magyarságon belül a rovást ismerők arányával összemérhető – mégis van állami akarat és forrás, hogy ezt a kulturális, szellemi többletet ne csak megőrizzék, hanem tovább is fejlesszék.
(Rovás Info)
Skót útjelzőtábla – az ősi gael után van az angol (mintha Magyarországon a rovás után lenne a latin-betű…)
Skót függetlenség a gaeltől függetlenül (Nyest.hu)
Az utóbbi időben egyre inkább téma a skót függetlenség kérdése, ráadásul a legújabb felmérések alapján úgy tűnik, hogy a függetlenség támogatói kerültek többségbe. A szeptember 18-ai választások során a kérdés (egy időre legalábbis) eldől.
A függetlenségről folyó vita során sok szó esik politikai és gazdasági kérdésekről, ám nyelviekről, Skócia nyelvi sokszínűségének megérzéséről, illetve elsősorban a gaelről nem – hívja fel a figyelmet a Bella Caledonia cikke. A cikk álláspontja szerint mindent, amit a gael (vagy a scots) helyzetének erősítéséért tenni lehet, azt eddig is meg lehetett volna tenni: a függetlenség önmagában nem hoz sok új lehetőséget. A központi brit kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy elégtelen nyelvpolitikát folytatott volna, és a függetlenségi kampány alapján nem tűnik úgy, hogy a független Skócia többet tenne. Szükség lenne például a gael nyelvű rádió- és tévéadások mennyiségének jelentős növelésére, ilyen ígéretet viszont nem hallani.
A függetlenségpárti kampány fehér könyve (White Book) csupán a jelenlegi projektet folytatását és fenntartását ígéri. A tervek szerint az új alkotmányba valamilyen módon belefoglalnák a skóciai nyelvek státuszát – ám ez is csupán lehetőségként, nem ígéretként szerepel. A fehér könyvben vannak ugyan olyan hangzatos kijelentések, mint hogy ?a független Skóciában a gael központi szerepet fog betölteni a skót közéletben?, ám nem tudni, miként: ennek érdekében semmilyen javaslat nem szerepel.
A skót kormány szeptember 10-én fogadja el a gaeloktatásról szóló törvényt. Ez eddig a legnagyobb eredménynek tekinthető, de sok örömre nincs ok: többek nem biztosítja a gael nyelvű középiskolai oktatást sem. A jelenleg kormányzó Skót Nemzeti Párt ezt már a kilencvenes évek óta ígéri, és 2000-ben, amikor ellenzékben voltak, be is nyújtottak egy ilyen törvényjavaslatot, de 2007-es hatalomra kerülésük óta csak húzzák-halasztják a törvény elfogadását. Mindezek alapján nem remélhető, hogy egy független Skóciában a gael nagyobb támogatást fog élvezni. Még aggasztóbb, hogy a Skót Nemzeti Párt nem támogatta azt a javaslatot, hogy a függetlenségről szóló szavazáson a szavazólapok gael?angol kétnyelvűek legyenek. Igaz, egyes vélemények szerint csak azért, nehogy elriassza azokat a szavazókat, akik attól félnek, a gael túlságosan is nagy szerepet fog kapni a független Skóciában, és mintegy ?lenyomják a skótok torkán?.
A függetlenségi kampányban is igen kis szerepet kapott a gael nyelv, a témáról kevés gael nyelvű cikk jelent meg. A függetlenségpárti angol nyelvű Twitter-folyamnak hatvannyolcezer követője van, míg gael nyelvű párjának 548. A kérdésről szóló nyílt viták közül csupán egy, az Edinburgh-i Egyetem által szervezett volt gael nyelvű. Még a Külső-Hebridákon tartott viták is angol nyelvűek voltak, pedig ott a lakosság több mint fele ért gaelul. A gael nem működik a politikai kommunikációban, ami nem meglepő, hiszen Skócia lakosságának 1%-a ért gaelul, angolul viszont mindenki. Némiképp meglepő módon a gael leginkább a BBC gael nyelvű csatornáján, a BBC Albán tölt be közéleti szerepet.
A felmérések szerint a függetlenséget támogatók pizitívabban állnak a gaelhez, mint az azt ellenzők. Ugyanakkor közöttük is vannak olyanok, akiket a legkevésbé sem foglalkoztat Skócia őshonos nyelvének helyzete. A függetlenség támogatóinak is csak 53%-a válaszolta, hogy azt szeretné, ha ötven év múlva többen beszélnének gaelul, mint ma – tekintve, hogy a gael a kihalás szélén áll, ez lényegében azt jelenti, hogy a kihalását kívánják (vagy egyszerűen nincsenek tisztában a gael helyzetével).
A scots helyezete, ha lehet, még a gaelnál is rosszabb. A skót kormány augusztusban egy 12 oldalas brossúrát adott ki a függetlenséggel kapcsolatos tudnivalókról. A kiadvány 15 nyelevn jelent meg, köztük gaelul is, ám scotsul nem. A választási bizottság tájékoztatója is több nyelven érhető el, köztük gaelul, ám scotsul megint nem. A szavazással kapcsolatban scotsul még csak komolyabb cikkek sem jelentek meg.
(Nyest.hu- eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- Széteshet Nagy-Britannia
- Újjáéledő nyelv támogatása
- Erős emberek a rovásért
- Rovás aláírás külföldi iratokban
