Hirtelen robbant be a “székely” és “rovás” szavakat száműző “ómagyar írás” elnevezés a hazai rovás-közéletbe. Honnan fúj a szél?
Rovástalanítás a nemzetközi szabványszervezetekben
Korábban írtuk, hogy rovás szabványosításában anyagilag érdekelt külföldi szabvány-aktivisták a kihalt írásokra jellemző elnevezéssel (kivétel nélkül kihalt írás neve kezdődik Old előtaggal), Old-Hungariannak írják le írásunk nevét. Ennek okára már a kitalálói sem emlékeznek, a lényeg csak az, hogy a karakterkódolásban másfél évtizede jelen lévő mutyi-dilettantizmus ellen egyre erősödő nemzetközi felháborodás közepette foggal-körömmel védeni próbálják a status quo-t.
Van tehát egy szakmailag téves kifejezés, amelynek kitalálója, Michael Everson, rúna-aktivista 15 évvel ezelőtt még a funkcionális használaton kívüli – tehát kihalt – írások közé tuszkolta a székely-magyar rovást. A “Zöld sziget géniuszának” sokadik baklövése volt ez ugyan, de a kontraszelekció törvényszerű jellemformáló hatása miatt a szakmai hibát nem szokás beismerni, inkább a ballépést utolsó töltényig védeni. Szerencsére már ürül a tár…
Egyébként az Old Hungarian kifejezésnek – pl. a nyelvészeti korszakokat illetően – a magyar tükörfordítása lehet akár az Ómagyar is. Azonban írásrendszerek szabványosítási szakkifejezéséről lévén szó, jelen esetben a helyes fordítás: Kihalt magyar! (… és ez nem véletlen)
Ugyan az ISO 10646-ban zajló szabványosításban most éppen (!) csak “Hungarian” az írásunk neve, köszönhetően a 2012. október 22-ei thaiföldi ülésen született javaslatnak (N4374). De ez ne tévesszen meg senkit, hiszen az írások hivatalos nevéről külön szabvány rendelkezik – ez az ISO 15924 -, ahol írásunk neve még durvább hungarofób támadás áldozataként egyenesen “kihalt magyar rúna”.
Ebben az ügyben a szabványgazda (ugyanaz a Michael Everson, aki Szabolcs Szelp társával együtt a másik rovásellenző szabványt is jegyzi), mindenféle előzetes értesítés nélkül 2012. október 16-án (a thaföldi ülés előtt egy héttel!) önkényesen megváltoztatta írásunk nevét Old Hungarianról – kapaszkodjunk meg – Old Hungarian (Hungarian Runic)-ra (lásd: kódváltozások oldalát).
A lépések mögött már nem csak egy szabványosítási mutyi anyagi érdekeltsége rejlik, hanem egy tudatos germánosítás-rúnásítás, amelyre hivatkozva nemzetközileg is lehet majd nácizni a rovásműveltséget, illetve a rovótársadalmat, azon keresztül a magyar nemzetet és Magyarországot.
Rovástalanítás már itthon is – visszamenőlegesen
Láthattuk, hogy a Demokratában megjelent Forrai Sándort méltató cikkben Forrai fényképe fölött már “ómagyar írás” elnevezést használ a szerző – Szakács Gábor -, bár maga Forrai soha nem nevezte így a székely-magyar rovást.
Kiváncsiak voltunk tehát, hogy a Demokrata mikor is kezdett el “ómagyarkodni”. És kiderült, hogy óramű pontossággal összehangolva Everson a “székely” és a “rovás” szavakat tartalmazó elnevezés elleni legújabb támadásainak dátumaival (az október 16 és október 22-ei lépések magyarországi nyitányaként) a Demokrata címsorban hirdeti, hogy “Old Hungarian, vagyis ómagyar”. (Demokrata, 2012. október 10. A cikket Friedrich Klára és Szakács Gábor közösen jegyzik)
A kérdés már csak az, hogy esetleg azt is megérjük, hogy a Szakács Gábor vezette rovással foglalkozó szervezetet átkeresztelik Forrai Sándor Ómagyaríró Körre, vagy egyenesen Forrai Sándor Kihalt Magyar Rúna Körre?
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
