A rovás szabványosítás során összegyűjtött szakmai anyag évszázados mulasztást pótol: megismerhetjük a rovásbetűk fejlődéstörténetét – a tudomány jelen állása szerint.
Előzmények
A rovás szabványosításával derült ki, hogy a tudományos élet mennyire nem volt naprakész sem a magyarság saját írását, sem az azzal rokon írásokat illetően. Azonban a szabványosítási folyamatban a tudományosan is igazolható, megalapozott háttéranyag összegyűjtése szükségszerű és időszerű volt. Ezért először angol nyelven jelent meg egy összefoglaló munka Heritage of Scribes címmel, majd további eredmények tükrében még alaposabb, lektorált magyar nyelvű könyv született Hosszú Gábor szerkesztésében. A könyv tudományközi együttműködéssel jött létre, hiszen régészek, nyelvészek, történészek és informatikusok cserélték ki ismereteiket egymással, közös nevezőre hozva a különféle tudományágakban elért eredményeket.
Rovásatlasz
A Rovásatlasz bemutatja a rovás íráscsalád fejlődését, feltárja a rovás írások kapcsolatait egymással, más ókori írásokkal, és ismerteti a legfontosabb rovásleleteket. A rovás íráscsalád tagjai a Kárpát-medencei rovás, a steppei rovás és a székely-magyar rovás, melyek közös jellemzője, hogy fokozatosan alakultak ki és fejlődtek tovább használóik földrajzi elkülönülésével.
A könyvben szereplő rovásleletek olvasatai tudományközi kutatómunka eredményeként jöttek létre, amelyben nyelvészek, régészek és történészek vettek részt. A rovás karakterek teljes körű származástana pedig a szerző által kidolgozott paleográfiai modellezési módszer alapján került leírásra.
A Rovásatlasz bemutatja a székely-magyar rovás és az újjáéledt Kárpát-medencei rovás mai alkalmazását is.
Áttörés – Nagyszentmiklósi kincsek rovásfeliratai
A nagyszentmiklósi kincs feliratos edényei a legfontosabb rovásemlékek közé tartoznak. Mai tudományos ismeretekkel már biztossá vált az edényekkel egyidőben készült magyar nyelvű feliratok olvasata, valamint az utólagosan bekarcolt többnyelvű szövegek értelmezése is. A rovásfeliratok a Kárpát-medencei rovás fontos képviselői. Sajnos éppen a rovás szabványosításánál derült ki, hogy égetően szükség van a nyilvánosság számára egy összefoglalásra ebben a témában is, mert minden eszközzel igyekeznek ezt a jelkészletet távoltartani a szabványosítástól. Az osztrák-amerikai szabványaktivisták és magyar követőik célja megakadályozni, hogy Bécsből valaha is visszakerüljön Magyarországra a most már bizonyíthatóan magyar felirattal ellátott kincsegyüttes, melyet korábban Attila kincsének is neveztek.
Közreműködők köre
A könyvet lektorálták mind a turkológia, mind magyar nyelvészet oldaláról, valamint a számítógépes modellezés, a paleográfia és a régészeti szakma felől egyaránt. A közreműködők száma meghaladja a húsz kutatót, szakembert, a hivatkozott irodalmi hivatkozások száma pedig eléri a négyszázat.
A széleskörű egyeztetés alapján megszületett könyv korántsem törekedhetett teljességre, viszont a modellezési szemléletből adódóan kialakult egy olyan rendszer, amelyben a jövőbeli kutatási eredmények is könnyen elhelyezhetők majd. Ezt a munkát a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, hozzájárulva a könyv megjelenéséhez a pályázati rendszerén keresztül.
Kiknek ajánjuk a Rovásatlaszt?
A Rovásatlasz elsősorban felsőoktatási segédletként az alábbi szakmai területek képzését hivatottak elősegíteni:
- Régészet – eddig ismeretlennek vélt jelek, “karcolások” könnyebben azonosíthatóvá, koruk és olvasatuk megfejthetővé válnak
- Nyelvészet – a latin betűs szövegek mellett a magyar nyelvű rovásbetűs feliratok olvasásához, elemzéséhez nyújt segítséget
- Történészet – feliratok adatolásához, emlékek azonosításához
- Informatika – grafémák modellezése, egymáshoz való viszonyuk elemzése a rovás írásrendszerén is túlmutató jelentőségű
Természetesen a rovásműveltség kedvelői is haszonnal forgathatják a könyvet, biztosabb szakmai alapon állva megkönnyítve az egyes emlékek rovásbetű-formáinak felismerését. A könyvet Hosszú Gábor a Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencián mutatja be az érdeklődőknek.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
