Rovás-szakmai tudásfelmérés eredményeit ismertetjük, de közéletileg is vannak tanulságok.
Szavazás vagy tudásfelmérés?
A Rovás Infó portál-motorján érdekes és hasznos modulokat lehet működtetni. Egyik ilyen kiegészítő elem az úgynevezett “Szavazás” modul, mely egy-egy kérdésben a különböző választási lehetőségekre adott válaszokat összegzi szavazatszámmal és százalékban. Van, mikor igényfelmérésre szolgál (hasonló a valódi szavazáshoz) és van amikor csak egész egyszerűen tudás-, ismeretfelmérésre használatos.
Ezt nem mindenki tudja, sőt van olyan is bőven, aki azt gondolja, hogy ha egy tudásfelmérő kérdésben szervezetten, jó sokszor szavaz a kedvenc választási lehetőségére, akkor az valósággá válik 🙂
Nos így jártunk ezzel a kérdéssel, mikor is a Rovás Infó, no meg a korszerű rovás csökönyös ellenfelei kiélték magukat a virtuális történelemhamisítás képernyő előtti örömeiben. Ráérnek…
Idegen betűk?
Fából vaskarika – mondhatnánk. Hiszen ha egy írás használatba vesz új (frissen alkotott, átalakított, máshonnan átvett) betűket, akkor azok máris nem idegenek többé. Előfordul olyan is, hogy az írás elhagy betűket, majd esetleg újra alkalmazhata őket, talán egészen más hangra. Nos, ez minden írással így van, hiszen csak a halott írás nem változik.
Mi a helyzet a QXYW betűkkel? Nos, ezek a betűk szinte a latin-betűs magyar írás megjelenése óta jelen vannak nyelvünk hangjainak ábrázolására. Ráadásul elég kacskaringós utat bejártak, mire a mai ABC-ben kettős szerepükhöz jutottak. Egyrészt bizonyos középkori magyar helyesírások történelmi nyomait őrzik (családnevek), másrészt az idegen eredetű szavak helyesírásában is szerepet kapnak.
Olyan régen vannak már jelen latin-betűs magyar írásban, hogy hatásuk a rovásban is megfigyelhető. No, de nézzük, hogy a jelen ismereteink szerint milyen régiek a QXY betűk?
Bizony, mindhármuk 1629-ben – tehát a 17. században – jelent meg először Bonyhai Mihály ABC-jében – a latin-betűs ABC-nek megfelelő sorrendben, bár alakilag némileg eltértek mind a 20. századi, mind pedig a mai, korszerű alakváltozatoktól.
Tudásfelmérés eredménye
Az szavazások történetében az eddigi legtöbb válasz érkezett be a kérdésre (944), bár ha leszámítjuk a amerikai-osztrák szabvány hazai támogatói által szervezett nyomogatós játék több, mint 300 sztahanovista szavazatát, akkor a valódi eredmény a középmezőnybe tehető. A legtöbb “szavazatot” egy helytelen válasz – 21 század – (48,9%) kapta, amelyre a “labanc szabvány-kolhoz” aktivistái nyomkodták a gombot pár napon keresztül, így ettől az eredméntől el is tekinthetünk. A következő válasz volt a helyes – 17 század – (21,5%), majd sorban a 18 század (12,8%), 19. század (8,9%) és 20 század (7,8%) következik. Ez is jelzi, hogy a torzított “21. század” eredményen kívül a tendencia a minél régebbi eredetre való tippelést sejteti.
Debilokrácia
A szavazás menete a rovás-szakmai kérdésen, tudásfelmérésen túl szolgál egy érdekes tanulsággal, milyen veszély rejlik abban, ha félműveltek hoznak döntés akár demokratikus alapon is. Ha ilyan alapon működne a tudományosság, akkor kellő számú erőszakos ember akár be is zúzatná a 21. század előtt rovásemlékeket, csak hogy a tényeket hozzáigazítsa a rögeszméihez… Az ekkép gondolkodók például a nagyszentmiklósi kincset is legszívesebben letagadnák, vagy elfelejtenék, hiszen az bizonyítéka annak, hogy a rovásbetűk folytonosan fejlődnek.
Láncszavazás eloszlása – Vajon hogyan lett Bács-Kiskun Megye a rovásirtók homokozója?
További szavazások
Továbbra is folytatjuk a szakmai és közéleti szavazásokat és a rovással kapcsolatos kérdésekben a tudásfelmérést. Ha olvasóink kíváncsiak valamely kérdésben a vélemények megoszlására, akkor szívesen fogadjuk ötleteiket újabb szavazásokra. A korábbi szavazásaink eredményeit továbbra is kikereshetik a szavazó oldalon.
(Rovás Infó)
szondi tisza gyetvay androsovics czippán
Kapcsolódó cikkek:
szondi tisza gyetvay androsovics czippán everson szelp joó
