Már csak “saját körben” hivatkoznak a külföldi szabványosítók melletti solti marketing-rendezvényre. Viszont egyre többen elhatárolódnak tőle. Nem véletlenül… Frissítve
Turáni átok – Solt 2012.
A rovótársadalom többsége számára ma is rejtély és “technokrata misztikum” nemzeti írásunk szabványosítása. Ennek ellenére a felhasználói kör felelőssége is a közeljövő rováshasználatát befolyásoló folyamat, ezért fontos, hogy tudatában legyen a lényegi kérdéseknek. Ebben segít minapi cikkünk, a “Mi fán terem a rovás szabvány” c. tömör, ún. “szájbarágó”.
Fontos azonban azt is tudni, hogy az ismerethiány és a puszták népeinek már oly sokszor vesztét okozó irigységgel vegyes rosszindulat nemzeti írásunk szabványosítását sem kerüli. Ennek egyik példája a nevével ellentétes szellemiségű “Egységes rovás” értekezlet is, de remélhetőleg a rovásműveltség életereje ezt is kibírja, s a mai viszálykodások epizódja csak apróbetűs rész lesz a jövő rovástörténeti könyveiben.
Tanácskozás, szakmai műhely vagy kampányműsor?
Idei év (2012) április 21-22 napjaira hívták össze a tanácskozást, melynek a szervezők honlapján most (már) nem elérhető sem az eredeti célja, sem a napirendje … nem véletlenül. De a neten nem tűnik el semmi!
A szakmai tanácskozásokat jellemzi a meghatározott tárgykör és az ahhoz kapcsolódó napirend, ahogyan a szakmai alapú véleménycsere, érvek ismertetése és megtárgyalása. A munkamennyiség tervezett és szakmai célokat szolgál. Solt ezekkel az ismérvekkel nem rendelkezett. Az ezotériától kezdve a néhány betű elleni küzdelmen át a számmisztikáig terjedő “előadások” díszletként értékelhetők a Michael Everson körüli szabványosítási érdekcsoport kampánycéljaihoz.
Döntéshozatal vagy színelőadás
A tudományban nincs döntéshozatal, csak elméletek, érvek és bizonyítások ütköztetése van, ezért tudományos kérdésben a “többségi” döntéshozatal fából vaskarika. Szakmapolitikai és érdekképviseleti kérdésben viszont létezik döntéshozatali folyamat, amelynek vannak többé-kevésbé kialakult módszerei és elfogadott normái.
A solti “döntések” azonban nem rendelkeztek nyilvánosan meghirdetett témákkal és célokkal, nem követték a döntéshozatali normákat sem (napirendi időbeosztáson túl, a résztvevők egy részének távozása után, etc.). A szavazásként feltüntetett bohózat ugyan látszólag két szabványosítási beadvány közüli választás címén történt, de mindez teljesen ad-hoc módon, regisztráció és a részvételi feltételek ellenőrzése nélkül. Mindez úgy, hogy a résztvevőknek egy népbírósági tárgyalást idéző színpadi “kampányvitán” kívül nem volt lehetősége a tervezeteket megismerni sem.
Ügynöközés és suttogó propaganda
Nem hiába volt a rendezvény házigazdája a Kádár-rendszer börtönőre, MSZMP-tag (előélete még pikánsabb), így a meghirdetett napirendtől eltérő döntéshozatal kierőszakolása nem nélkülözte a sem “suttogó meggyőzést”, sem a nyílt csúsztatásokat, valótlanságok sulykolását. A tudatos karaktergyilkosság, a jelen nem lévőket érintő gyalázkodás, a nyílt ügynöközés, árulózás és politikai felhangú “kazározás” hangneme méltatlan volt nem csak a rovásműveltséghez, de a közösségi léthez is. Azon már nem is lehet csodálkozni, hogy egyes résztvevők az elhárítótiszti kiképzésükkel fenyegetőztek…
Névhasználat, egységesítés, szabványosítás
Az ősi közös nevező őrzése nem csupán formai hagyománytisztelet, hanem a szellemi örökség elvének, mondanivalójának megértése, valamint továbbvitele, fejlesztése. Ez volt Gödöllő szelleme, amivel szemben Solt a szűkítésről szólt. Az egyik legfontosabb ügyben, a névhasználat tekintetében (székely-magyar rovás, angolul Szekely-Hungarian Rovas) határozat született már 2008-ban, melyhez 4 éven át hű maradt a rovótársadalom többsége. Solt – Gödöllőn is részt vett – szervezői viszont megszegték a közmegállapodást – kizárva a székelyeket a névből. Ez felveti a kérdést, hogy az új “magyar rovás” előterjesztőjének fűződik-e érdeke a “saját” márkanévre történő váltáshoz….
A valódi cél és egy gyanús közokirat
Szakmai munka, vagy érdekképviseleti döntéshozatal híján, a rendezvénynek nem marad sok más hozadéka, csak egy külföldi szabványosítási lobbinak szóló “menlevél”, mely az értekezletet követően Szondi Miklós nevével jegyzett beadványban (N4267 – innen letölthető) tárgyiasult. Ebben szerepeltetik a megjelent szervezeteket, azt sugallva, hogy azok mindegyike támogatja az Everson-Szelp féle beadványt. Mindezek után azon természetesen már nincs is mit csodálkozni, hogy a Szondi Miklós aláírásával kelt hivatalos dokumentum file-adatai megőrizték annak a gépnek az tulajdonosi adatait, ahol az irat készült: Szabolcs Szelp…
A “szakértő”
A fent említett dokumentumból (N4267) is nyilvánvalóvá válik, hogy a szabványosítási szakmáról, annak eljárásrendjéről mit sem tudó “szavazók”, a javaslatok megismerése helyett csak “kazározó hangulatkeltést hallhattak”, ezért a szerző Tisza Andrásra (???) – a korszerű W rováskarakter, valamint a héber nyelvi és billentyű beállítás alatt futó rovás szerkesztőrendszer megalkotójára – mint a döntés szakmai “igazolójára” hivatkozik:
“Az Everson-Szelp-féle beadványról, mint a hagyományokon alapuló, mai igényeket, mind történelmi emlékek leírását kielégítő szabványtervezetről meggyőző képet kaptunk és ezt Tisza András – a számítógépes tördelés ismerője, aki 2005 óta saját maga által kialakított rendszerrel tördel újságot – is igazolta”.
Fantom-szervezetek találkozója
Az N4267 beadványban felsorolt 13 szervezetnek azért érdemes utánanézni. Mivel hivatalos beadványon szerepelnek, célszerű megnézni, léteznek-e valamilyen állami nyilvántartásban. Azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Információs Portálja alapján a 13 szervezetből 7 nincs bejegyezve, ami persze önmagában nem baj, csak erős hitelvesztéssel jár a több, mint 50%-os fantom-szervezeti arány.
Az alábbi bejegyzett szervezetek azóta írásban jelezték, hogy nem voltak hivatalosan jelen Solton és tiltakoznak nevük szerepeltetése ellen olyan okiraton, melynek tartalmával sem értenek egyet.
- 5. Mandorla Közművelődési Egyesület – Miskolc, H
- 7. Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztály – Budapest, H
- 10. Rovás Alapítvány ? Budapest, H
- 11.”Szegedi Rovásírók” Egyesület – Szeged, H
Az alábbi “szervezetek” semmilyen nyomon követhető tevékenységet nem fejtettek ki, nincs róluk információ az interneten (se honlap, se vonatkozó cikkek), nem bejegyzett szervezetek. Ma ez már csak pár kattintás a keresőkben. Persze bizonyára vannak baráti társaságok, azoknak tagjai, akik rónak, oktatnak, csak ezek szerint nem használták még a fenti csoportneveket tevékenységükben
- 1. Baranyai Rovókör – Pécs, H – Egy azóta megszűnt cikk szerint 2012.05.05-én (értekezlet után!) szerepelt először ez a szervezet, nincs bejegyezve. A keresőben kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványban kerül elő a “Baranyai Rovókör”. A jegyzőkönyvvezető Szentesné Frigyes Piroska is e “szervezet” tagja.
- 2. Felvidéki Rovók – Dunaszerdahely/Dunajská Streda, SK – Keresőbe beütve a nevet kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványon létezik a “Felvidéki Rovók”
- 4. Kerekegyházi Rovókör – Kerekegyháza, H – Keresőbe beütve a nevet kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványon létezik a “Kerekegyházi Rovókör”
Az alábbi szervezeteknek van értékelhető szakmai múltjuk, de semmilyen vélemény, értékelés a szabványosítással kapcsolatban nem található a honlapjukon, még a solti értekezlettel kapcsolatban sem:
- 3. Hirös Rovókör – Kecskemét, H – Honlapjukon semmi utalás a solti értekezletre, csupán egy márciusi rendezvényükre szóló meghívó található:http://www.hiros.hu/rovokor/. Nincs ismert állásfoglalásuk a szabványtervezettekkel kapcsolatban, a Szondi féle beadványon kivül. A kecskeméti rovástábla avatáson kívül semmilyen anyag nincs róluk az interneten. Vezetőjük, Csernus Lajos volt az első jegyzőkönyv hitelesítő.
- 6. Nimród Gyermekei Rovásíró Kör – Mór, H – vezetője Tisza András, akinek nevéhez fűződik a solti szabványjavaslat “szakmai igazolása”. (lásd fenn: A “szakértő”)
- 8. Raózsa Szín Rovókör – Eger, H – Csatlós Csaba Jelrend honlapján sincs utalás semmilyen szabványosítási tevékenységre, nem ad hírt a solti értekezletről sem. Ezen a néven “Raózsa Szín rovókör” csak a Szondi-féle beadványban, illetve az azóta eltelt időszakban a MOGY-on szerepel.
- 9. Romániai Magyar Cserkészszövetség – Erdély/Transylvania, RO – a megjelent cserkészek egyike sem tagja az elnökségnek, hivatalos állásfoglalásuk nincs a rovás szabványtervezetekről.
- 12.?Varga Zoltán? Rováskör – Érd, H – nincs utalás semmilyen szabványosítási tevékenységre, nem ad hírt a solti értekezletről, nincs honlapja sem. (Korábbi nevén Érdi rovókör). Vezetőjük, Czippán István volt a második jegyzőkönyv hitelesítő.
Rovással nem foglalkozó szervezet is helyet kapott a résztvevők között:
- 13.Természetesen Életmód Egyesület – Solt, H – A főszervező (Szondi Miklós) saját szervezete is jelen van a listán. Az életmód egyesület rovással kapcsolatos tevékenységet nem végzett, honlapja nincs. Annyit azért sikerült megtudni róla, hogy “ismeretterjesztéssel, figyelemfelkeltéssel, tájékoztatással és példamutatással tenni akarnak azért, hogy minél több ember összhangban éljen a természettel”…
Rovás Alapítvány
A szervezet meghívást kapott és részt vett az eseményen. Azonban a szakmai munka hiánya, a szervezési és lebonyolítási szabálytalanságok, a gyalázkodó és megosztó hangnem, valamint nemzeti írásunk szabványosításában a szakmai alapon kialakítandó magyar konszenzusteremtés helyett egy külföldi szabvány-lobby kampányműsorává süllyedt rendezvénytől teljes mértékben elhatárolódik, annak anyagaiban való szerepeltetéshez sem járult hozzá.
1984
Solt szellemiségét tökéletesen szimbolizálja Szondi Miklósnak Orwell-i reagálása ahhoz, hogy a Rovás Alapítvány nem járul hozzá nevének és anyagainak szerepeltetéséhez a rendezvény anyagaiban. Ezt ugyanis úgy érelmezte, hogy a fényképekről kiretusálgatta a szervezet képviselőit. Mire a jelenlegi és jövőbeni tiltakozókat is sikerül mind eltávolítania, bizonyára eséllyel pályázhat olyan munkakörre, ahol a PhotoShop gyors és biztos használata alapfeltétel…
Madarat tolláról…
Solt gyanús szellemiségét sokan már a helyszínen megérezték, de az akkori megtévesztettek máig inkább csak csendben szégyellik magukat, hogy talpig pitykébe és tarsolylemezbe bújt ripacsoknak hittek. Pedig a Kádár-rendszer MSZMP-tag börtönőrétől, Szondi Miklóstól azt kapták, amit a hiszékenységük miatt megérdemeltek!
Solt szellemisége: MSZMP-s börtönőr és asszonyverő politikus – magyar jelmezben
Vagy talán az vakította el a résztvevők tisztességes részének látását, hogy az MSZMP-s Szondi Miklós”elismerő oklevelet” kapott a rendezvény “díszvendégétől”, Balogh József országgyűlési képviselőtől, Fülöpháza Vak-komondor díjas, asszonyverő polgármesterétől…?
… és a “solti klán” többi tagjáról még nem is szóltunk. Egyelőre!
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
