Hunok legyünk vagy magyarok?

A volt SzDSz-es képviselő újabb könyvvel rukkol elő. Kezdi belátni, nem szükségszerű, hogy csak a jobboldalé legyen a rovás. A finnugrizmus azért marad.

 

Hunok legyünk vagy magyarok?

A magyarok, a magyar nyelv eredetéről persze számtalan sci-fi is született, s feltehetően születik is még, ezt Sándor tanárnő szkeptikusan veszi tudomásul. Az ok immár kétszáz éve az, hogy a sokszorosan bizonyított finnugor nyelvrokonság nem elégíti ki az illetőket. A nyelvrokonságot tévesen azonosítják a ?néprokonsággal?, s a mai szibériai uráli népek a maguk sanyarú állapotában nem megfelelő rokonok számukra.

Sándor Klára azonban talál dogmatikusokat a ?finnugor oldalon? is bőséggel. Egyik hőse Vámbéry Ármin, a nagyszerű és vakmerő világutazó, Közép-Ázsia világának egyik feltárója. Vámbéry – szögezi le – nem utasította el a finnugor rokonságot, de a török kapcsolatok fontosságát is hangoztatta. Pályája során változó mértékben, de a török kapcsolat híve volt. Sándor Klára Vámbéryről szólva kiemeli: a sánta utazó Persepolis ősi romjainak egyikét felkeresve, ezt véste a kőre: Éljen a magyar! Ehhez azt fűzi hozzá, vajon mit kezdenek ezzel azok a szélsőjobbosok, akik számára egy csomagban van az antiszemitizmus és a magyarokra erőszakolt finnugor nyelvrokonság. Ez egyébként része a hazai szélsőjobbos összeesküvés-elméleteknek. Megdöbbentő, hogy mennyire tartják magukat azok a romantikus nézetek, amelyek szerint a bécsi kamarilla, az orosz cár, a kommunisták (persze velük a zsidók) és most a nyugati nagytőke azért erőlteti a finnugor rokonságot, hogy ezzel megalázza a magyarságot.

Népszabadság online gúnyos illusztrációja a cikkhez (1)

A nyelvész szerint a délibábos őstörténet nem magyar sajátosság. A törököknél például maga az államalapító Kemal Atatürk akarta nemzeti hitvallássá tenni elméletét, miszerint a törökök alkották a különböző világcivilizációkat, például ők építették a piramisokat Egyiptomban. Finnországban is él olyan nézet, mely szerint a finnek a terület őslakói, s nem volt semmiféle bevándorlás kelet felől. Hogy miért ilyen erősek ezek az összeesküvés-elméletek? Sándor Klára szerint a tudománnyal szembeni bizalmatlanság erősödése, az ezotéria felé fordulás, az értékek relativizálódása s egyben az információözön az oka. Az internet is tele van halálbiztos elméletekkel, s ezek eljutnak mindenkihez, és könnyebb hinni bennük, mint az összetettebb, sok bizonytalanságot is tartalmazó tudományos nézeteket megérteni. A világban valóban léteznek érdekközösségek és titkos kapcsolatok, mindig léteztek, de most többről szerzünk tudomást, ez csak megerősíti az általános összeesküvésekbe vetett hitet.

Sándor Klára azt mondja, nem örül neki, hogy a társadalom politikai megosztottsága az ő tudományterületét is érinti. Egyáltalában nem tartja szükségszerűnek, hogy akit érdekel a hun hagyomány vagy a rovásírás, az szélsőjobbos legyen. Az is bizarr, hogy a finnugor nyelvrokonság is politikai kérdéssé váljon, ahogy az ősi puszta törökségével való kulturális kapcsolat. A székely írás szerinte nagyon érdekes eleme kultúránknak, megőrzése a legkiválóbb magyar humanisták nevéhez fűződik. Érdemes tehát kutatni, minél többet tudni azokról is, akik használták. A volt szabadelvű képviselő újabb könyvet ír erről a témáról, világnézetét pedig továbbra sem cseréli le.

Népszabadság online illusztrációja a cikkhez (2)

(nol.hu  – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share