Az első közúti rovástábla
A világ első ismert székely-magyar rovásos közúti településnév-tábláját 1990-ben, Székelykeresztúron állították fel.
A világ első ismert székely-magyar rovásos közúti településnév-tábláját 1990-ben, Székelykeresztúron állították fel.
Már sokan várják a Politikai Nyilatkozat rovásos változatát 🙂 Közkívánatra elkészítettük, s innen letölthető!
Székelydálnokon (Háromszék, Erdély) a templom bejáratainak szemöldökkövén, központi helyen az alábbi Isten-tamga látható, amit a kőfaragó mesterjegyének néztek. (Szász Tibor András tanulmánya)
Hun-avar-kori fegyver- és páncélbemutatóval és a falu rovásírásos névtáblájának avatásával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak Bugacon a Kurultaj főszervezői.
A kutatók szerint a jel a TemPoRiUS illetve a TiPRóS olvasatot rejti magában – most az utóbbi mellett Szász Tibor András újabb adalékkal bővíti a TPRUS jel értelmét.
A bogárjelek nyomában
A DEBRŐ név gyökere a DBR (TPR) ősszó, mely egyedül a magyar nyelvben maradt fent, a helységnevekben: Debrő, Debrecen, Debrec, Döbrög.
Az Aomori TV Magyarországról szóló műsorában a fő témák egyike nemzeti írásunk és annak jelenkori alkalmazása.
Vágó István az átmeneti társadalom kórtünetéről, az ezoterikus cunamiról fejtette ki gondalatait. Fél, hogy esetleg Isten tervezte a világot, s rovással kell tanulni a magyar irodalmat…
A Könyvhéten csütörtökön 15-órától 18-ig, Szombaton 10 órától 15-ig dedikálja Mandics György az új rovásírás-történet kézikönyvét.
Rovásemlékeink összefoglalása
2009 – a Magyar Nyelv éve volt, de a legrégibb biztos magyar nyelvemlékek az avar-koriak, még mindig vidéki illetve idegen-nyelvű hazai és külföldi folyóiratok hasábjain rejtőzködnek.
Hírek szerint Hódmezővásárhely önkormányzata kirekeszti a jobbikos gyerekeket, akik nem ismerkedhetnek a rovással sem.
Az előzményekkel kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy mi valóban a gyerekeknek szerettünk volna kedveskedni és programunkkal színesíteni a rendezvényt.
A 2010. május 27-én megtartott szakmai értekezlet résztvevői az előadások és a személyes szemrevételezés alapján hiteles rovásemléknek tekintik a kiskunhalasi rováspálcákat.
Beszámoló a kiskunhalasi szakmai értekezletről:
Szakál Aurél múzeumigazgató nagy örömmel nyitotta meg a szakmai értekezletet.
A Pálpatakával határos részen, a Bagolydomb közelében 2004 kora tavaszán találta Szász Tibor András rováskutató azt a különös faragású követ, melyet először régi tűzhelynek vélt.
Rejtélyes kövek a havasokban
A Görgényi-havasok nagy füves fennsíkjának Felsősófalva felé eső peremén fekszik a mintegy 20 négyzetkilométer kiterjedésű Békástanya.
Három éve távozott el Forrai Sándor, a munkácsi születésű rovásírás-kutató. (Friedrich Klára megemlékezése)
Folytatódik a párbeszéd: Friedrich Klára a sábai írásemlékekre hívja fel a figyelmet az “etióp rovás” film kapcsán.
Még Bécsben őrzik a Nagyszentmiklóson 1799-ben talált 23 aranyedényt, melyek eredete vitatott, ahogy a rajtuk lévő rovásírásos feliratok jelentése is.
The most seen ever video on Youtube in the subject of Rovas is the Japanese NHK film broadcasted first in the morning news program in January 2010.
A Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió (NHK) közös munkájának eredményeként Japán egyik népszerű reggeli műsorában, az Ohajó Nyippon-ban (Jó reggelt, Japán) került a világ hírei közé ősi írásunk 2010.
A könyv a székely-magyar rovás 2008. október 4-i gödöllői tanácskozással elindult egységesítéséről szól, időszerű kérdésekkel és válaszokkal.
© Rovás Infó 2009-2017