Mandics György: Róvott múltunk

A Könyvhéten csütörtökön 15-órától 18-ig, Szombaton 10 órától 15-ig dedikálja Mandics György az új rovásírás-történet kézikönyvét.

 

Rovásemlékeink összefoglalása

2009 – a Magyar Nyelv éve volt, de a legrégibb biztos magyar nyelvemlékek az avar-koriak, még mindig vidéki illetve idegen-nyelvű hazai és külföldi folyóiratok hasábjain rejtőzködnek.

2009 – A Rovásírás kutatás évfordulója is volt, hiszen pontosan 100 évvel ezelőtt írta Sebestyén Gyula, a nagy magyar etnográfus, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője, akadémikus, az első és egyetlen átfogó nagymonográfiát  (Rovás és Rovásírás) témánkról, mely különösen 1990 után robbanásszerű fejlődésnek indult. Sajnos az elmúlt 100 év alatt kiadott hegynyi publikáció egy szakfolyóirat hiányában  több ezer  nehezen hozzáférhető füzetben, ritka,  gyakran megszűnt folyóiratokban  vidéki napilapok elkallódott példányaiban lapul. A feliratok teljességének kiadása, egy Corpus Inscriptiorum égető szükség, de szinte emberfeletti feladat hiszen  a Bánság, Erdély,  és a Felvidék , a leletek fő lelőhelyei, s Magyarország, a maga nagyszámú múzeumi kiadványával és kutatóközpontjával gondos átvizsgálásra szorult.

A Gondolat kiadó igazgatója Bácskai István több éve buzdította a szerzőt, az egyetlen komoly írástörténészt, akinek Rejtélyes írások könyve című műve ma már klasszikus, minden kiadvány legtöbbet idézett műve, két kiadásának köszönhetően (Abatrosz, Bukarest, 1981 és Akadémiai, 1987), e hiánykönyv megírására.

Többévi kutatás eredményeként az Akadémián, az OSZK kézirat és mikrofilmtárában, az Akadémia Néprajzi Intézete könyvtárában, az Akadémia Régészeti Intézete könyvtárában, a Központi Egyetemi könyvtárban s egy tucat magánkönyvtárban összeállt a mű, amely – kiderült – többszörösen akkora, mint ahogyan azt a kutatás kezdetén véltük.

Ezért a kiadó és a szerző lassan arra a következtetésre jutott, hogy a művet három kötetben kell kiadni, de így is szükséges hogy megfelelő szponzorok támogatásával megoldják a már most előrelátható kiadási hiányok pótlását.

Az első kötet terjedelme 484 A4 oldal +750 kép; a II,kötet. 490 old. + 1000 kép. A III. kötet 450 oldal + 750 kép.

A képek ilyen számát a rovásjelek sajátosságai szülték, ugyanis az egyes megfejtések nehézségei a kézzel írt jelek változataiból, s rovásírásos összerovások (egymásba rótt jelek) sajátosságaiból következnek, melyeket nem lehet latin betűkkel korrekt módon visszaadni, hanem csak képben lehet reprodukálni.

A könyv könyvtárnyi több mint 3000 szerző  mintegy 10 000 dolgozata több tucat idegen nyelven írt  műve nagy szintézise , sok ezer könyvészeti utalásával, név és leletmutatójával  a magyar tudományosság egyik legnagyobb, e téren egyedülálló vállalkozása.

Több mint egy évtizede évente sok száz diák sajátítja el a rovásírást, ám nincs olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely eligazítja ezeket a fiatalokat a rovásírás tudománya egészében. Egy ilyen kézikönyv, mely eljutna nem csak a Tudományos intézetek könyvtáraiba, hanem a megyei, sőt az iskolai Könyvtárakba is, a Magyar Nyelv éve legnemesebb és legfontosabb ajándéka lett volna.

Ám a Gondolattól megvontak minden támogatást, a pályázati kérelmeket meg nem történtnek tekintették a magyar kultúra idegenszívű döntnökei, ezért több más kiadóval való együttműködési kísérlet után az aradi könyvkiadó és kiváló mecénás igazgatója, Böszörményi Zoltán baráti segítsége tette lehetővé, hogy e mű megjelenhessen rekordidő alatt a Könyvhétre. Ára a hatalmas méretek, s az alacsony példányszám miatt magas, de hisszük hogy így is eljut a rovásírás szerelmeseihez, hiszen sohasem képzelt gazdagságú forrás.

Ára 11 000 ft. A könyvnapon, s rovásszervezetek tagjainak kedvezménnyel 9000 ft. 

 

Tartalomjegyzék I. kötet:

 

I. Könyv: Előfeltevések, előítéletek.

I. A rovásírás megróvása

  Kik írtak elitélőn a rovásírásról, s miért? Milyen előítéletek működtek a múltban ?

II. fejezet: Tar fejre nagyobbat lehet ütni

  Egy példa egy bánsági rovásíró család  meghurcoltatásairól, csalónak bélyegzéséről, mert rosszkor rossz helyen volt a Habsburg Monarchia végnapjaiban. A Habsburg birodalmi szupremáció eszméje keresztülvitele emberek életébe is került.

III. fejezet. Egy írás, vagy írások 

 A rovásírás ábécék számáról, s az eltérő hagyományvonalak keletkezésének elemzése. A Tar jelenség nem egyedi, mutatjuk ki.

IV. fejezet. Szabályok és szabályszegések

   A rovásírás szabályainak és szabályszegéseinek gyűjteménye és elemzése.

V. Fejezet. Csak magyar rovásírás ?

  Ez a fejezet bemutatja Európa és a közel-kelet számtalan rovásírás rendszere közül a fontosabbakat, s megvilágítja  hogy egy adott korszakban hányféle eltérő rendszer létezett.

VI. Fejezet. Rovásírás genealógia avagy ki kiről másolt.

 Ebben a fejezetben megismerjük a legfontosabb leszármazási elméleteket, s az ezzel ellentétes véleményeket, a lehetséges párhuzamos fejlődésről.

 

II. Könyv: Corpus inscriptiorum siculo-hungarorum

 

A kézikönyv legvaskosabb középső része az eddig feltárt s magyar nyelven  székely-magyar ábécékkel elolvasott feliratok gyűjteménye.

I. fejezet. Megsemmisült eredetik, pontatlan emlékek

 Olyan másodlagos emlékekkel kezdődik a gyűjtemény amelyek elvesztek, elpusztultak, de maradt róluk emlék, ám nincs meg az eredeti felirat pontos másolata.

II. fejezet. Megsemmisült eredetik, pontos másolatok.

 A legnagyobb és legfontosabb történelmi emlékek ebbe a kategóriába esnek mint a Csíkszentmiklósi templom-felirat(1501), a Konstantinápolyi felirat(1515), s a Bolognai rovásbot-másolat, amit Marsigli gróf hozott Erdélyből (1690).s mindmáig a Bolognai egyetemi könyvtárban őriznek. E feliratok mindegyike 10-20 megfejtési változattal rendelkezik, s ezek vitája és elemzése a könyv vaskos fejezete.

III. Fejezet Vélemények és állítások a rovásírásról

Soktucat vélemény, mely a rovásírás változó társadalmi megítélését példázza

A könyv következő kötete a Corpus Őskortól a Jelenkorig terjedő feliratgyűjteményét tárgyalja, az első fejezetben a vitatott tordosi leleltek, mintegy 200 tatárlaki megfejtés és értelmezés.  A harmadik kötet Székelyföldi leletek, s a papír alapú emlékek Corpusa, és nagyon sok Módszertani kérdés vitája. 

 

Kapcsolódó cikkek:

Share