Az Alaptantervben nincs, de az 5. osztályos nyelvtankönyvben szerepel a rovás ábécé.
Nyelvtan 5. – tankönyv az 5. évfolyam számára
Az ötödikesek számára írt nyelvtankönyvet az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) adta ki, melyet Széplaki Erzsébet, érdemes tankönyvíró szerkesztett. A tankönyvi engedéllyel rendelkező tartós tankönyvben egy teljes oldalt kapott a rovásírás – a legutolsó oldalon.
Azonban nem egyszerű illusztrációként intézték el a rovás témáját, hanem röviden bár, de kérdésekkel kiegészítve ad alapinformációt a rovásírásról.
A rovásírás
“Őseink, a pogány magyarok az adósságok nyilvántartására rováspálcát alkalmaztak. A bevágások módjából és számából tudták kiolvasni az összeg nagyságát. Akinek nagy volt a tartozása, annak bizony sok volt a rovásán, ahogy ennek emlékét egyik szólásunk is őrzi”
“Az újabb kutatások szerint a rovásírással gondolatokat is le tudtak jegyezni. Leginkább fába rótták (vésték) bizonyos hangoknak vagy szótagoknak a jelét. Ilyen emlékeink főleg a Székelyföldről származnak. A rovásírás külön érdekessége, hogy iránya jobbról balra haladt.”
Kérdések, feadatok
- Kire mondjuk, hogy sok van a rovásán?
- Milyen formában maradtak ránk a rovásírás emlékei?
- Mi a rovásírás különlegessége?
- Nézzetek utána, hol élnek a székelyek!
Rovás ábécé
A tankönyvben szereplő rovás ábécé forrása a Horváth István féle ábécé (2003), amely a Magyar Adorjánét követi. A nem valódi magánhangzópárok (a-á, e-é) külön betút kaptak, viszont a többi (rövid-hosszú) magánhangzópárt egy-egy rovásbetűvel jelöli. A tükrözött állású T rovásbetű lóg ki a sorból.
Az ötödikes nyelvtankönyvben szereplő ábécé
Horváth István rovás ábécéje (2003)
Bencsi Zoltán által kiadott rovásábécés levelezőlap
(Magyar Adorján egyik rovás ábécéje, 1930-as 40-es évekből)
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
