Horváth istván 2003-as rovásírás ábécéjét és annak lehetséges előképét mutatjuk be.
Horváth István rovásírást tanító füzete
Az o, ö betűk alakja feltűnő egyezést mutat Magyar Adorján egyik korai rovás ábécéjével. Hívóképként az orr rajzát mellékeli, ímigyen:
- o/ó: “Orr rajza ez, nem kétséges, / kinek hosszú, kinek széles, / gyerekeknél pisze lehet, / O betűre emlékeztet”
- ö/ő: “Az öregek orra szőrős, / ettől senki nem lesz gőgös. / Ősünk sem félt, őkegyelme, / hogy az ő-t így jelölje”
Az ö/ő magyarázata azért is sántít, mert ez a jelforma Magyar Adorjánra jellemző, így nemigen nevezhető ősinek…
A Horváth István és Magyar Adorján egyik (akkoriban levelezőlapon is forgalmazott!) ábécéje közötti hasonlóságot erősíti az a tény, hogy ugyanazokat a magánhangzópárokat használják:
- a-á, e-é hangzópárok mindegyik tagja önálló jelet kapott
- i/í, o/ó, ö/ő u/ú ü/ű magánhangzópárok esetén nincs megkülönböztetve a rövid és hosszú magánhangzó.
Elmondhatjuk, hogy Horváth István Magyar Adorján korai ábécéjéből merített, és újrafogalmazva (modernizálva) adta közre a tanulóifjúság nemzettudatának erősítésére is, mert minden betűhöz olyan hívóképet társított, amely a magyar néprajzi műveltségben is megtalálható (pl. bak, jövesztő, döngölő).
Horváth István rovás ábécéje (2003)
Bencsi Zoltán által kiadott rovásábécés levelezőlap (Magyar Adorján egyik rovás ábécéje, 1930-as 40-es évekből)
(Rovás Infó – Rumi Tamás)
Kapcsolódó cikkek:
