Szemléletváltás: a helyi sajtó ma már őszinte kíváncsisággal érdeklődik a rovás aláírásos iratok tulajdonosai iránt. Riport a Rovás Alapítvány székhelyén, Szolnokon.
Bárkinek lehet rovásaláírásos irata, a hivatalok engedélyezik
Vicc vagy teljesen komoly? Tényleg alá lehet írni rovásírással a személyes iratainkat? Valóban lehet rovásos útlevelünk, személyink vagy jogosítványunk? A válasz meglepő: igen!
A szolnoki Rovás Alapítvány meredek ötlettel állt elő nemrégiben: arra biztatták a lakosokat, hogy hivatalos iratokat szignózhatnak rovásos kézírással.
– Folyamatosan kutatjuk a korszerű rováshasználat lehetőségét – mondja Sípos László, az alapítvány elnöke.
– Az elmúlt években kijártuk, hogy a rovás megjelenjen a helységnév-, az utca- és a házszámtáblákon és rajta legyen a postaládán, tulajdonosát feltüntetve. Gondoltuk, ezen túllépünk és megvizsgáljuk, lehet-e hivatalos iratokon használni. László elmeséli, honlapjukon keresztül megkérték az olvasókat, osszák meg velük tapasztalataikat ezzel kapcsolatban. Tudták ugyanis, vannak, akik így szignózták például az új személyi igazolványukat. Az alapítványnak is kérdés volt, vajon ezek csak mendemondák vagy valós történetek.
– Szinte naponta érkeztek megkeresések olyanoktól, akik valóban rovást használtak irataikon és ezeket fotókkal is bizonyították. Volt, aki a bírósághoz, más a rendőrségre adott be ilyen írásmóddal hivatalos papírokat. Akadt, aki az Egyenlő Bánásmód Hivatalhoz fordult, amikor kiderült, valamelyik szerv ezt nem nézte jó szemmel. Mint kiderült, az állampolgárnak volt igaza: az aláírásnak ugyanis nem kell olvashatónak lennie, és nem kötelező latin betűvel írni, tehát akár rovást is lehet alkalmazni. Egy megkötés van: innentől kezdve minden hivatalos iratot úgy kell aláírni, ahogy az a személyiben látható. Legalábbis az illetékes hatóság, a személyi adatokat és a lakcímeket nyilvántartó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szerint.
– Az aláírás egy azonosító eszköz. A törvény szerint ez nem más, mint a személy születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe. Azaz egyéni kézjegye, aminek (ugyancsak a törvény alapján) nem kell olvashatónak lennie – magyarázza Sípos László, aki szerint az aláírás lehet japán vagy éppen ?tünde?-betűkkel leírva, nem muszáj csak a rovásírásra fókuszálni.
A Rovás Alapítvány ezzel kapcsolatban egy civil mozgalmat kezdeményezett, hogy a hivatali ügyintézésben, igazolványok, jogosítványok, banki aláírási címpéldányok aláírásmezőibe rovással írja alá nevét az, aki szeretné. A rovó-társadalom pedig “belelendült” az utóbbi hetekben a rovásos iratok népszerűsítésébe, teljesen hivatalos személyi készült rovásos aláírással például Szegeden és Kecskeméten is.
– Én pedig hamarosan a szolnoki okmányirodát “tesztelem”, ugyanis májusban lejár a személyim. Természetes, hogy rovásírással fogom szignózni az új iratot, persze, a törvény adta lehetőségek figyelembe vételével. Ha valamelyik városban ilyet már elfogadtak, várhatóan itt sem gördítenek akadályt tervem elé. Hiszen elvileg ezt a törvény nem tiltja, gyakorlatilag pedig… majd kiderül.
Nem baj, ha nem értenek egyet
Nem titkolt célja a szolnoki székhelyű Rovás Alapítványnak, hogy az ősi írásról ismét beszéljenek az emberek. Kiváló lehetőség most erre a civil kezdeményezésük, miszerint minél többen írják alá rovással a személyi okmányaikat. Sípos László elmondta, e témára az emberek biztosan felkapják a fejüket.
– Nem kétséges, hogy sok kétkedővel találkozunk, mások egyenesen elítélően nyilatkoznak majd ötletünkről. Lényeg, hogy beszéljenek a rovásról és annak korszerű használatáról. Valószínű, hogy az okmányirodákban is lesz még emiatt egy kis fennakadás, mint ahogy volt is: az egyik helyen le akarták beszélni az ügyfelet tervéről, máshol két órán át telefonáltak, míg igent mondtak a rovásra.
(Szoljon.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
