Kisokos – Rovás aláírás ügyintézés

alt

Bárki igényelheti, hogy hivatalos okmányain rovásos legyen az aláírása – ez állampolgári jog. Az esetleg felmerülő jogi természetű kérdésekre az alábbi kisokos segít választ adni.

Letölthető és nyomtatható változat: PDF

Abszurdisztán – Itt is vannak törvények (állítólag…)

Azt gondolhatnánk, hogy talán csak Pol Pot vörös khmer Kambodzsájában, vagy Mao Ce Tung kulturális forradalmi Kínájában fordulhatott elő, hogy nem idegen megszállók, hanem saját kormányzati-hatalmi tényezői kívánták az ország kulturális “múltját végleg eltörölni“.

abszurdisztan2Azonban úgy tűnik, hogy erre 2014 “polgári-nemzeti” Magyarországán is létezik hatalmi igény. Ugyanis a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások (KEK) Központi Hivatala a Belügyminisztériummal egyeztetve (?) “főosztályvezetői tájékoztató levél” formájában (!) átértelmezi a hatályos magyar törvényeket és betiltja élő nemzeti írásműveltségünk egyik jelenkori elemét, a székely-magyar rovás aláírások alkalmazását személyi iratokban.

A nem jogszabályszerű intézkedés és hivatali gyakorlat gyanúja miatt a téma szakértői összeállítottak egy “ügyintézési kisokost”, amellyel felvértezve bármely rovással aláírni szándékozó magyar polgár hathatósan kivédheti a letűnt rendszereket idéző KEK-eckedést. A jövőbeli ügyintézés megkönnyítése végett a cikket kinyomtatva mindig vigyük magunkkal az okmányirodákba!

Rovás Aláírás – ügyintéző kisokos tartalma:

  1. Rovás aláírás – állampolgári jog
  2. Bármilyen KEK-eckedés – nem jogszabályszerű eljárás
  3. Jogszabálysértés esetén – kártérítés, sérelemdíj
  4. Nem rázhat le a hivatal szóban – kötelező a jegyzőkönyv
  5. Ha próbálkozik a hivatal – nem szabad bedőlni
  6. Ügyintézői trükkök
  7. Fényképalbum

1. Rovás aláírás – állampolgári jog

Bizonyára kicsit száraz és unalmas a hatályos törvények jogi bikkfanyelve, ezért a rovás aláírásos személyi okmány igényléséhez szükséges módon tagolva, érthetően magyarázva készült a Kisokos.

Mindenek előtt ismerjük meg az “aláírás” fogalmát a 1992. évi LXVI. (hatvanhatodik) törvényben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a törvény teljes szövege ITT). A törvény szövegében az (Értelmező rendelkezések) 5. § paragrafus (13) bekezdése szerint az aláírás meghatározása a következő:

5. § (13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

* Fontos: a definíció  a fentieken túl semmilyen további előírást (pl. olvashatóság), vagy korlátozást (pl. betűkészlet, írásrendszer) nem tartalmaz.

* Fontos: a polgár aláírását semmilyen más jogszabály nem tárgyalja. Bármilyen egyéb törvényi hivatkozás tévedés, vagy megtévesztés.

2. Bármilyen KEK-eckedés – nem jogszabályszerű eljárás

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH – mint közigazgatási hatóság) és az okmánykiállítással foglalkozó része, az Okmányiroda a rovás aláírással kapcsolatban tehát semmilyen ellenvetést, akadályt nem állíthat az ügyfél elé, az aláírásra nem tehet megjegyzést, azt nem kédőjelezheti meg. Ezen magatartási formák egyértelműen sértik a 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a törvény teljes szövege ITT). Ugyanis a törvény Eljárási alapelvei szerint:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. (* nem változtathatja meg az aláírás törvényi definícióját)

(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. (*nem kérdőjelezheti meg az ügyfél aláírásának írásképét)

Ugyanígy, a közigazgatási hatóság nem térhet el a megszokott ügyintézési módtól:

2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.

3. Jogszabálysértés esetén – kártérítés, sérelemdíj

Ugyancsak a 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény 4. § szerint, ha a fenti jog sérül, vagy nem jogszabályszerű az eljárás, akkor a közigazgatási hatóságot kötelezni lehet kártérítésre, sérelemdíjra

4. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.

(3) A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet.

4. Nem rázhat le a hivatal szóban – kötelező a jegyzőkönyv

A közigazgatási hivatal ügyintézői, tisztviselői – törvénysértő módon – próbálkozhatnak nem odavágó törvényre vagy hivatali belső rendelkezésre való hivatkozással, az itt leírtaktól eltérő jogértelmezéssel, “rábeszéléssel” és egyéb befolyásolással az ügyfelet megakadályozni a rovásos aláírása használatában. Minden ilyen esetben ragaszkodni kell az írásos jegyzőkönyv felvételéhez2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény (Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés) 39. § paragrafusa alapján:

39. § (2) Ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít 

a) a szóbeli kérelemről,

b) az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról,

 d) minden más bizonyítási cselekményről.

A jegyzőkönyvbe az ügyfél az eljárás vagy az esetleges jogsértés minden vonatkozó részletének, valamint véleményének szó szerinti rögzítését kérheti. Lehetséges képi és hangrögzítés is.

39. §  (3) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,

c) az alkalmazott hatósági tanú nevét,

e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

(4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(5) A hangfelvételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (3) bekezdés a)-f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.

* Jegyzőkönyv az Okmányirodából – minta

5. Ha próbálkozik a hivatal – nem szabad bedőlni !

Felsőbb utasítás hatására a közigazgatási hivatal munkatársai olyan törvényre, rendelkezésre hivatkozhatnak, amelyek nem vonatkoznak a személyi iratok aláírására:

I., A 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Nyelvhasználat)

9. § (1) Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.

* Válasz: Igen, az eljárás nyelve magyar. Az ügyfél aláírásának az eljárás nyelvéhez nincs köze. (a rovás egyébként sem nyelv, hanem a magyar nyelv egyik írásrendszere).

(3)  A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét.

* Válasz: A rovás aláírással rendelkező magyar nemzetiségű polgár nem tartozik a (3) hatálya alá. Az ügyfél aláírásának az eljárás nemzetiségi nyelvéhez nincs köze. (a rovás egyébként sem nyelv, hanem a magyar nyelv egyik írásrendszere)

II., A 2011. évi CLXXIX. (százhetvenkilencedik) törvény a nemzetiségek jogairól (Nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai)

22. §  (1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

Válasz: A rovás aláírással rendelkező magyar nemzetiségű polgár nem tartozik a 22. § (1) hatálya aláAz ügyfél aláírásának az eljárás nemzetiségi nyelvéhez nincs köze. (a rovás egyébként sem nyelv, hanem a magyar nyelv egyik írásrendszere)

III. 1992. évi LXVI. (hatvanhatodik) törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról azon része, amely az írásképtelenek (analfabéták) esetére vonatkozik.

15. § (2) …ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az ?írásképtelen? megjelölést tünteti fel …

Válasz: A rovás aláírással rendelkező magyar nemzetiségű polgár nem írásképtelen, így nem tartozk a 15. § (2hatálya alá.

IV. Egyéb hivatkozások:

1. Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet

Válasz: A polgár aláírása nem tárgya e rendeletnek. 

2. A Magyar Tudományos Akadémia összegzése a közmegállapodáson alapuló helyesírási szabályokról…

Válasz:  Az MTA nem törvényalkotó hatalmi ág.

V. Egyéb jogi abszurditások:

1. A magyar jogrendszerben (is) semmilyen belső levél, utasítás vagy tájékoztató nem írhat felül hatályos törvényeket. A KEK-KH, valamint az okmányirodák vezetőinek, alkalmazottainak nincs lehetősége a jogszabályok “nyelvtani” értelmezésére, a jogszabálytól eltérő, vagy azt meghaladó következtetések levonására sem.

2. A fenti magatartási formák, valamint az ügyfelek hátrányos megkülönböztetése, félretájékoztatása, illetve a jegyzőkönyv felvételének megtagadása nem jogszabályszerű. Az ilyen esetekből adódó károk, személyiségi jogi sérelmek miatt az ományirodákat kártérítés és sérelemdíjra lehet (kell) kötelezni.

(Jogi tanácsadóinktól)

6. Ügyintézői trükkök (rovótársak beszámolói alapján)

1. Ügyintéző szóban hivatkozik, vagy a képernyőn mutat egy belső tájékoztatót, amelynek száma 62/1-49/2014. Félrevezetően “törvényt” vagy “jogszabályi változást” említenek.

Válasz: A KEK főosztályvezetői tájékoztató levele nem ír felül semmilyen hatályos törvényt. Az erre való hivatkozás súlyos jogszabálysértés és hivatali visszaélés!

2. Az ügyintéző, sőt akár a hivatalvezető azt állítja, hogy nem tudnak felvenni jegyzőkönyvet.

Válasz: Lásd e Kisokos 4. pontját. A hivatkozott törvény szerint KÖTELES a hivatal jegyzőkönyvet felvenni a megadott módon. Ennek megtagadása súlyos jogszabálysértés és hivatali visszaélés! Ezért igyekeznek az írásos bizonyíték létrejöttét megakadályozni!!!

3. Ha egyedül van a kérelmező – akkor könnyebben elzavarják az ügyfelet. 

Megoldás: A rovásos aláírás ügyintézés folyamán célszerű kísérőt vinni, aki megfigyelőként vesz részt a folyamatban. Ez esetben ugyanis sokkal komolyabban állnak az igénylőhöz, ha harmadik személy is jelen van.

7. Fényképalbum

  • Fényképalbum a megvalósult rovásaláírásos okmányokról itt érhető el.

(Rovás Infó)

 Kapcsolódó cikkek:

Seprődi János és a rovásírás
Rovás szignó - Sonja Kobrehel
Share