Varga Géza ABC-je – 1996

alt

Varga Géza a rovásírás ábécé jeleit mitológiai jelként is értelmezi, de mégis gyakorlatias rovásábécé készítését tűzte célul 1996-ban.

 

Modern rovásírás és őskori mitológia 

Varga Géza 1996-ban kiadott füzetében egy teljes oldalt szánt a “székely-magyar rovásírás mai használatra javasolt betűsorának”. A magánhangzó párok elve nála is érvényesül, melyben logikus rendszert képezve a hosszú magánhangzók hosszabb jelvonással írhatók le, miszerint – “a magánhangzópárok rövid és hosszú tagjainak jelformája hasonlítson egymásra, s a hosszabb hangot a hosszabb vonallal rajzolt jelváltozat jelölje – ahogyan ez a latin-magyar Ö és Ő esetében is van. E megoldások a tanulást és az olvasást jelentősen könnyítenék, az írást logikussá tennék a hagyományok megengedhetetlen sérelme nélkül.”

A szerző pontosan észlelte, hogy az Ü és Ű rovásjele kétféle is lehet, és ABC-jében lehetőséget adott mindkét jelpár használatára. Úgy vélte, hogy “az új betűsort a tökéletességre törekedve az évezredek számára kell megalkotni.” 

További előremutató érdekesség, hogy a kétféle K jelhez hasonlóan úgy gondolta, hogy a TY rovásjel variánsok a mély és magashangrendű változat leírására is alkalmasak lehetnének – bár erre a használati módra történeti előképet nem találunk.

Varga Géza a magánhangzók jeleihez is társít mitológikus jelentést (illetve a tanulást segítő hívóképet), amellyel összeköti a folyamatosan fejlődő székely-magyar rovás jeleit az általa őskorinak feltételezett jelekkel. Érdekes kísérlet, hiszen a mássalhangzós írásunk történetében a magánhangzók teljes sora csak a 20. század elejére került be a rovás ábécébe, hiszen Verpeléti Kiss Dezső volt az első, aki a teljes magánhangzó készletet lerótta 1933-ban.

Varga Géza 18 éve megalkotott haladó rovásábécéje azonban használaton kívül maradt, s ezidáig nem került elő ezzel az ábécével rótt felirat, rováslelet. Feltehetően azért, mert már saját kiadványai címlapján is balról-jobbra haladó szöveget rótt le a jobbról-balra néző betűkkel. Ugyanis bár lehet balról-jobbra róni, de ez esetben a betűk is balról jobbra kellene, hogy nézzenek, az írásirány felismerhetősége végett. Varga rováshasználatához hasonló rovásemlék nem véletlen, hogy felettébb ritka (ilyen pl. az Esztelneki rovásos sulykolója), legutóbb ezt a kevert állapotot az ópusztaszeri nemzeti parkban láthattunk ebben a hibás alkotásban

alt

 

altKorszerű egységes székely-magyar rovás ABC

(Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek

Share