A nép enciklopédiája a Wikipédia. Három napra a rovásírás cikke került a magyar kezdőlapra. De vajon mit tükröz a cikk?
Rovás a Wikipédián
Viszonylag régen írt a Rovás Infó a Wikipédiáról, hiszen a 2012-ben tapasztalt rovás-ellenes Kulturkampf, ideológiai alapú rovás-cenzúra és a székely-magyar rovás használatát korlátozni próbáló külföldi szabványaktivisták vandalizmusa miatt nem tűnt értelmes tevékenységnek szerkesztési csiki-csuki. Helyette indult a Rováspédia. Azonban az élet nem állt meg, a rovásírás témájában azóta is folyamatosan íródik-átíródik több szócikk – a szerkesztési háború megy tovább.
A magyar nyelvű Wiki-n egyébként negyedmilllió cikk közül mindössze 792 db ún. kiemelt cikk létezik, melyek közül válogatnak be a kezdőlapra egyet-egyet. 2013. december 30-ától szilveszteren át január 2-ig a Székely-magyar rovásírás cikk került a kezdőlapra, ami önmagában pozítiv hír. Kár, hogy maga a szócikk egyre zagyvább…
Nap kiemelt cikke a Székely-magyar rovásírás (Wikipédia képernyőképe, 2013.12.30)
Nyugdíjas troll a szerkesztők között
Sajnos a Wikipédia sokat bírált szerkesztési elvei – de főleg azok betartásának következetlensége – miatt sokszor nem találunk koherens információt egy-egy szócikkben, így a rovással foglalkozóéban is bőven vannak problémák. Az utóbbi egy évben ugyanis az addig cenzori szigorúsággal a rovás szócikket konzerváló, mindenbe belekötő magasabb jogú szerkesztők a cikket magára hagyták, így azt a ráérő nyugdíjas trollok egyike (Gamolta l anna valias) formálta szinte teljesen saját képére (és nevére). Már ez a tény önmagában sem felelne meg a Wikipédia szabályainak (POW – személyes vélemény kifejtése), de … most ezt valamiért csendben hagyják a Wiki-megmondóemberek. Minél rosszabb, annál jobb…?
A szerkesztési statisztika szerint 2012 októberétől a nyár közepéig, mindössze tíz hónap alatt ‘Gamolta l anna valias” volt a legtöbbet szerkesztő ennél a cikknél. Átlagosan naponta farigcsált valamit, ünnepnapokat, hétvégeket is beleszámolva.
Varga Géza elméleteinek homokozója
Természetesen üdvözlendő lenne az ilyen hiperaktivitás a rovás témában, de a változtatások láthatóan csak egyetlen célt szolgálnak: Varga Géza hosszú lére eresztett elméleteinek a nyilvánosság biztosítása, illetve Varga Géza nevének beillesztése minél többször a cikkbe.
A Székely-magyar rovás cikkének ilyen súlyú deformálásának illusztrálásaként bemutatjuk ennek a kiemelt cikknek a bevezetőjét, kiemelve azokat a részeket, amelyek kizárólag Varga Géza elméletére jellemzőek. Látható, hogy a cikk szövegszerkezetébe sem illő propagandarészletek értelmetlenné teszik a szócikket, ellentmondásokba vezetik az olvasót. Az már csak hab a tortán, hogy a cikknek azokat a korábbi részeit, amit törölni nem tudott a troll, ellátta olyan beszúrásokkal, mint: “tudományosan nem igazolt”, “megalapozatlan”, stb.
|
A székely?magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás. Minden hangra külön jelet alkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is. A székely-magyar rovás a kialakulásától folyamatosan használt, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik. Ezt az írást a magyarok több csoportja használta; mindennapi használatra alkalmas betűírásként a székelyek őrizték meg. A szójeles, hieroglifikus változatát az egész Kárpát-medencében napjainkig megtaláljuk ünnepi alkalmazásokon (például a fazekas edényeken), ezeket azonban inkább hagyományos díszítésként alkalmazzák úgy, hogy jeleit többnyire már nem értik vagy csak óvó-védő jeleknek tekintik. A legrégibb feliratokat különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve találhatjuk meg. A középkorban jelent meg a kézzel, papírra írott változat, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális forma. A székely írás jeleinek párhuzamai megtalálhatók a világ szinte minden antik írásában (a hasonló jelek száma esetenként eléri a húszat, ami a valószínűségszámítás alapján genetikus kapcsolat eredménye lehet). Erre a körülményre több eredetelméletet alapoztak. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed az a gondolat, hogy a székely írás igen régi, és belső és természetes fejlődéssel is kialakulhatott. Egy tudományosan alá nem támasztott vélemény szerint a közel 100 jelből álló, szótag-, szó- és mondatjeleket is használó székely írás közvetve a csak 18 mássalhangzójelből álló birodalmi arámi írásból eredt. A székely írás nem azonos sem a nagyszentmiklósi kincsen is látható, az írástörténeti szakirodalom egy részében ?tiszai írás? néven tárgyalt kárpát-medencei rovásírással, sem a kazáriai rovásírással. |
Egymás mellett való élhetetlenség
Jelen cikknek nem célja Varga Géza elméleteinek vizsgálata. Kizárólag felhívja a figyelmet, hogy bár a Wikipédián bárki javíthatná, módosíthatná a cikket, egy idő után ez felesleges szélmalomharc lesz a tudományos eredményekre, mások elgondolásaira fittyet hányó, a közös munkát még hírből sem ismerő időmilliomos trollokkal szemben…
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
