Somogyi Dezső András beszél cserkészéletének kezdetéről és rováshagyományáról. A XX. század rovástörténetének élő tanúja.
A Rovás Infó kérdéseire válaszolt: Somogyi Dezső András
A kérdéseitek előtt nehéz lenne nem írnom előző cserkész életemről. A nyolcvanhárom évet átlépett bizonyos eseményekre teljesen tisztán emlékszik, bizonyos fontosabb események csak ritkábban vagy egyáltalán nem kerülnek elő képzeletvilágába.
Nagybátyámtól reám maradt MCSSZ 1921 évi kiképzési szabályzata szerint feltehető, hogy a rovásírást is bevették a követelményekbe. Nagybátyámtól Evva Ernőtől reám maradt Cserkészpróbák könyve Jánosi Sándortól, Karácsony Sándor előszavával. Nos a 90. oldalon szerepel a rovásírás 34 betűvel. Biztat a rovásra, azoknak akik a bicskát ügyesen forgatják. A betűk egyenes vonalból állnak, így pl. az n betű is.
Gyermekként az 1936 évben Miskolcon megkezdett cserkészapród életem könyvében vitéz Faragó Edétől – IV. elemista koromban kaptam, az utolsó oldalra kézzel rovásbetűket írtam, 23 betűjelet. Tehát a Palóczy utcai Református Elemi cserkészapród csapatában már 1939 évben gyakoroltuk a rovásírást. A rovásírás az 1940-1948-as évig teljesen biztosan benne volt minden cserkész programban, Sárospatakon a Református Főiskola 134. sz Hegyaljai Erő a nagytáborok próbáinál és az éves felkészítő tábori alkalmasságra nevelésnél. Mindezek az archivumokból remélhetően megtalálhatóak, de kétségem nem fér a rovásírás cserkészetben éltetett múltjához.
Faragó Ede cserkész rovás ábécéje (Cserkészapród, 1937)
– Valóban ismerte/látta-e Ön a Bárczy féle ábécét amikor Forrai Sándornál volt?
A Bárczy féle ábécére nem emlékszem, de valószínűbb, hogy erről nem esett szó.
Bárczy Zoltán rovás ábécéje (Balról jobbra néző betűkkel, 1971)
– Vajon miért nem maradt “hivatalos” az Ön által összeállított ábécé 1991 után?
Az általam összeállított FORRAI SÁNDOR ALAPJAIT ÁTVEVŐ rovás ábécé cserkészeti körökbe került és sokan szívesen használták de volt aki mélyen eltette, vagy elfeledkezett róla, mivel ezt a további cserkész alapkönyvekben nem említették meg és azt sem honnan származik. Bodnár Gábor könyveit és mást vettek alapul. Az á és p betűkért például ki kellett állnom és mégis akkor nem fogadták el.
Somogyi Dezső András rovásábécéje ,
a Magyar Cserkészszövetség bélyegzőjével “hitelesítve”
(1990)(kép forrása)
– Forrai Sándor ismerte-e a cserkészek 1945 előtti rovásábécéit?
Forrai Sándor nem emlékszem, hogy említette volna a cserkészek 1945 előtti rovás ábécéjét. Forrai Sándor a rovásírás fejedelme volt, de tudhatott minderről.
– Ön szerint ismerte-e Forrai Sándor Verpeléti Kiss Dezső 1933-as rovás ábécéjét (amely a cserkészek ábécéjének alapja lett)?
Válaszom itt ugyanaz. Magam Verpeléti Kiss Dezső (druszám) nevére ez ideig még nem bukkantam és senki sem adott erről tájékoztatást, sem szóban, sem írásban.
– Ön mely rovásábécéket ismerte?
Biztos útra kerültem, így éreztem mindig. A cserkészetbe a rovásversenyek, Erdély Cserkészete bevonásával hoztak finomítást és a betűknél pl. az e – é jelölése, vagy a fára rótt egyenes jelek illetve a gömbölyítések. A székely himnuszt például a Tóth Gergelytől Balatonfüreden az ICHTHÜSZ Közgyűlésen elkért három oldalas cserkészeknek szóló jelrendszerrel 1997 évben készítettem el, ez ez évben megjelent könyvem 230. oldalán hitelesen megtalálható.
Dezső bá (András from Hungary)
Somogyi Dezső András ny. okl. mérnök, cserkésztiszt, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke (nyártól levelező) tanácsadója, A MCSSZ ICHTHÜSZ Közössége levelező kapcsolattartója, az ISGF Magyar GILDE Klub tagja
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
