Ismét egy lecsúszott pedagógus uszít a székely-magyar rovás korszerű használata ellen. Zavaros világnézet, etnikai feszültség keltése a helyi tanerőtől.
Egy újabb rovásfóbiás pedagógus
Beteg korunk beteg társadalmának jellegzetes kórképét mutatja a szánalmas polémia a rovástábla körül Zirc városában (is). Minden bizonnyal a valóságban a rovástábla persze csak eszköz, hogy a kisvárosi személyeskedést, a jellemhibás önkifejezést a közösségi média adta lehetőségek kihasználásával a “világfalu” főterén is lehessen folytatni.
Azonban annál szomorúbb, hogy a felnövekvő nemzedék neveléséért felelős “pedagógus” (mert az ilyet tanítónak, vagy tanárnak nem lehet nevezni), oda süllyedjen, hogy a magyar kulturális örökség részét képező székely-magyar rovásműveltség hétköznapi használatát, “történelemhamisításnak” és “kultúragyalázásnak” titulálja, mindenféle zavaros ideológiai és etnikai alapon. Szélsőbalos agit-prop aktivistákat megszégyenítő módon zagyválva agitálja a “svábok leszármazottait”, hogy a “rovásírásos kultúra és annak 20. századi szörnyértelmezése” ellen tiltakozzanak.
… (huh)
Köztudott ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben a “nemzet napszámosai”-nak nevezett tanárok szakmáját a mindenkori hatalom a lehető legmélyebb színvonalra züllesztette … de Kersch Mária esete még ebben a mezőnyben is negatív kivétel, kifejezetten orvosi eset. Érdemes elolvasni a cikkel kapcsolatos megjegyzéseket és világosan látható, hogy nem egyedi a helyi pedagógus zavart ön- és világképe. Sok betegtársa lakik Zirc városában…
Az építő gondolkodású táblaállítóknak viszont minden elismerésünk és Zircen, valamint a szomszédos településeken sok sikert kívánunk a további táblaállításokhoz. Az építő embereké a jövő!
(Rovás Info)
Rovásírásos tábla Zircen – Ki követ el kultúragyalázást? (Veol.hu)
A rovásírásos helységnévtáblák ügyét, a Jobbik tűzte zászlajára. Ezúttal is ez a párt áll a kezdeményezés mögött, a Jobbik helyi szervezete levélben értesítette a zirci polgármesteri hivatalt a szándékáról. A téma a képviselő-testület elé került, akik ?beleegyező nyilatkozatukat adták? – ezt Vörös Kálmán alpolgármester, a Fidesz városi elnöke közölte szerkesztőségünkkel. Azt is elmondta, ?a Fidesznek ebben az ügyben nincs külön álláspontja?.
Van viszont Kersch Máriának, aki ennek először a legismertebb közösségi portálon adott hangot, majd lapunknak is kifejtette érveit. Leírta, majd el is mondta, a táblaállítás felháborítja, amit ?kultúragyalázásnak tart?. Úgy érvelt, hogy Zircet a keresztény ciszterciek virágoztatták fel, aztán a török után kihalt falut keresztény német telepesek hozták létre. Közük nem volt a rovásírásos kultúrához, hát még annak 20. századi szörnyértelmezéséhez. Sőt ezek a svábok, illetve nagyon sokan közülük az ötvenes években is védve német gyökereiket és szeretve felvállalt magyarságukat megvédték magukat a kitoloncolástól.
Álláspontját így zárta: ?A Kossuth utca volt lakói – akik a sváb ősök leszármazottai – nevében hevesen tiltakozom, hogy ezek a történelem- és kultúrahamisítók befészkeljék magukat a táblájukkal együtt ebbe a valamikor normális faluba/városba!? Az interneten arra is felszólította olvasóit, hogy aki egyetért vele, adjon hangot a tiltakozásának.
A közösségi portálon többen is vitába szálltak vele, köztük Varga Gábor. Többek között ezt írta: ?Olaszfalu Zirc felőli végénél saját magam kezdeményezéséből, magam által készített, róva írt fa táblát avattunk. Olaszfaluban, ahol a török utáni időkben szintén nagy számban telepítettek német ajkú lakosokat. A török utáni időkben. De addig a falut magyar ajkú lakosok lakták. A betelepítést követően a cisztercita rend felszólította (gondolom a testvériesség és a szeretet hitével) a még magyar ajkú lakosokat, hogy a református hitről térjenek át a katolikus hitre, ellenben szedjék a sátorfájukat. Ezt meg is tették és egy másik területet népesítettek be (…) Az, hogy Zircen vannak sváb és egyéb nemzetiségű lakosok, attól még Magyarország az Magyarország marad. Én elhiszem, hogy a ciszterciek és a svábok sokat tettek a városért, na de azért bizonyára nem ők foglaltak hont és alapítottak államot. Természetesen ők, amennyiben akarják, gyakorolhatják hagyományaikat nemzetiségüknek megfelelően. Erre van is számos példa Zircen. (…) Érdekes módon ebben az országban minden nemzetiség méltán gyakorolhatja jogait, de aki magyarnak érzi magát azt rasszista, fajgyűlölő és egyéb negatív jelzőkkel illetik. Fel kéne már ébredni és össze kellene fogni legalább a kultúra érdekében.?
Varga Gábort is sikerült utolérnünk. Mindjárt a beszélgetésünk elején leszögezte, hogy az ő álláspontja független a politikától. A svábság kérdésében tovább árnyalta már leírt álláspontját: ?az, hogy őket ide telepítették, az egy olyan kényszerhelyzet, mint hogy a szerencsétlen erdélyieket elcsatolták, de ez nem azt jelenti, hogy ők uralják Zircet?. Arra is megkértük, fejtse ki, mit értett az alatt, hogy svábok magyarok, hiszen Magyarországon élnek. Ezen a logikán az Erdélyben élő román állampolgárságú magyarokat is tekintsük románoknak?
Ezt úgy pontosította, hogy ?az erdélyikkel teljesen más a helyzet. Ők természetesen magyar emberek, és mi ugyanolyan székelyek vagyunk, mint ahogy ők magyarok, egy tőről származunk.? A svábok egyébként ugyanúgy gyakorolhatják Magyarországon a jogaikat, hagyományaikat, mint a saját hazájukban, és ezt Zircen és a környéken meg is teszik. És ez rendben is van így, ő nincs a svábság ellen, tiszteli őket. De aki Magyarországon lakik és a sváb kisebbséghez tartozik, milyen jogon mondja azt egy magyar embernek, hogy kultúrgyalázást követ el? – fakadt ki Varga Gábor.
A ?legkevesebb 7500 éves? rovásírás eredetéről és a finnugor rokonságról még hosszan fejtegette álláspontját. Utóbbiról egyébként az a véleménye, hogy ?szegény Reguly Antal nagyon nagyot tévedett, mert a magyar nép genetikailag a hunoktól származik, a szkítáktól és az avaroktól, közünk sincsen a finnugorokhoz?.
Végezetül Varga Gábor azt kérte, neve mellé titulusként azt írjuk, hogy ő zirci lakos és építési vállalkozó. Egyébként költő és író, a Batsányi-Cserhát Művész Körben már rovásírással írt verse is jelent meg.
Tipold Bálint, a Jobbik zirci elnöke elmondta, most itt, a 82-es út Veszprém felőli részén avatnak rovásírásos helységnévtáblát, de később a városba bejövő összes útra akarnak ilyet állítani (Fotó: Varga Domokos Péter)
?Ez egy mondvacsinált ügy a Jobbikkal kapcsolatban? – kezdte nyilatkozatát a párt helyi szervezetének elnöke, Tipold Bálint. Próbáltuk arról meggyőzni, hogy nem a pártról, hanem egy jelenségről kérdezzük, arról, miért fontos a rovásírásos helységnévtáblák állítása, holott az emberek nagyon kis százaléka tudja csak elolvasni. Ekkor elmondta, a táblájuk hivatalosan reklámtáblának minősül, felállításához a közútkezelő engedélye és az önkormányzat tudomásul vétele szükséges. Ők mindkettővel rendelkeznek. A táblák állítását azért szorgalmazzák, mert a ?rovásírás nemzeti kultúránk, öntudatunk egyik kincse, ékköve?. Nem mellesleg, ?ez a kezdeményezés a Székelyföldről indult el, ezzel szeretnénk mi is kifejezni a székely nemzettestvéreink irányába a megbecsülésünket, tiszteletünket és szolidaritásunkat?. Ha ott lesz a tábla, az majd hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy többen megismerjék a székely rovásírást, így nem veszik ki ez a magyar kultúrkincs – fogalmazott a jobbikos politikus.
A helységnévtábla nem irányul sem a kereszténység, sem a svábság ellen, hiszen például ő maga is sváb származású. Azt is elmondta, a táblát egy barátjával együtt faragták ki fából, a jeleket úgy vésték rá. Azt akarták, hogy ne egy szokványos, KRESZ-táblákra emlékeztető tábla kerüljön a másik mellé. Most csak ezt az egyet avatják fel, de később a városba bejövő összes útra akarnak rovásírásos táblát állítani.
Végezetül hadd adjunk mi is egy kis segítséget azoknak, akik el akarják olvasni a rovásírásos helységnévtáblákat. Ne balról jobbra kezdjék, hanem jobbról balra haladva. Mintha csak arab vagy héber írást olvasnának.
(Veol.hu – Varga Domokos Péter – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
