Az Arvisura “eposzban” találhatunk egy rovásábécét, amelyet Szalaváré Tura írt le. Ez a negyvenes évek rovásábécéje.
A 6010 éves ábécé nyomában
Az Arvisuráról és az alábbi ábécéről – a Kádár rendszer idején (1970-ben) könyvfejezetet írtak. A “Négy hágó sziklavadonában” c. könyv alapjában véve egy mongóliai utazásról szól, de a nagyszentmikósi kincs is terítékre kerül. A könyvbe “ötödik könyv”-ként van belecsempészve 35 oldalnyi ismertető az Arvisuráról, valamint ennek rovás ábécéje is. Sőt, Németh Gyula 10 rovásábécéjének táblázata is megtalálható, amelyet 1934-ben készített el.
Aki tehát meg akart ismerkedni a rovás ábécével, annak ezt a könyvet kellett csak megvenni az 1970-es években. A szovjet felderítő hőstörténete jól illeszkedett a kor hivatalos ideológiájához. Érdekes, hogy ez az első ismert hivatalos közlése annak az Arvisurának, melynek története 1944-ben kezdődött:
“Hol volt, hol nem volt, valamikor a második világháború utolsó esztendejének a vége felé, harcolt Magyarországon, Szombathely mellett egy Szalaváré Tura nevű ejtőernyős, manysi néptörzsbeli szovjet felderítő, aki magyarul is jól beszélt. A huszonkét éves Szalaváré Tura nevű ejtőernyős, nagyapja örökében, manysi fősámán vol messze Ázsiában.”
Az Arvisurában található rovás ábécét Szalaváré Turához kötik, ami minden bizonnyal megfelel a valóságnak, akár valós személy Tura, akár nem. A Rovás Infó eddig közölt cikkei nyomán látható, milyen rovás ábécék voltak forgalomban a negyvenes években (Tar Mihály, Verpeléti Kiss Dezső, Mokry Mészáros Dezső, Magyar Adorján). A Szalaváré Tura ábécéje sem lóg ki a sorból, mely bizonyítja, hogy valóban az 1940-es években került leírásra. Az árulkodó jel a magánhangzókban rejlik: a rovások ugyanúgy ékezetet kaptak, mint a latinbetűs írásunkban.
Ez tehát világos és egyértelműen felismerhető latin hatás. Ennek előképe az a levelezőlap, amit már korábban bemutattunk. Itt szerepel ugyanis ez a mondat: “Ékezetüket – mint a latinban – a szavak értelme és zenéje adja. Ha azonban szükséges, a mai ékezetet is használhatjuk.” Lássuk tehát Szaleváré Tura ábécéjének ékezetes rovásbetűit:
Elmondhatjuk, hogy Szalaváré Tura (aki jól beszélt magyarul) jól ismerte a rovás ábécéket, amely alapján elkészítette az Arvisurához a sajátját. Mindez a felismerés csupán azt jelenti, hogy az Arvisurákban említett ezredévekkel korábbi rovásos aranylemezek biztosan nem ezzel az ábécével készültek, mert akkor még sehol sem volt a latinbetűs írásunk. Amennyiben előkerülne egy ilyen rovásfeliratos lemez, annak értékelését is szívesen elvégezzük.
(Rovás Infó)
További cikkek az Arvisura témakörében:
- Paál Zoltán megemlékezés
- Rovástábla – Ózdi TV
- Palóc-Vasvár – Írottkő
- Arvisura – étlap, portál rovással
Kapcsolódó cikkek:
