Az utóbbi évtizedben elterjedt korszerű rovásábécék egyike a Magyar Adorján féle “ősmagyar” ABC. Sok műkedvelő ezt tartja “eredetinek”, bár szerzője legalább kétféle rovásábécét is készített… Frissítve!
Rovás ábécé-alkotók
Minden kornak megvolt a maga rovás-ábécéje, amelyet az addig hozzáférhető emlékanyagok alapján állítottak össze így, vagy úgy. Ábécét készíteni annyit tesz, mint táblázatba foglalni a használt betűket. Ez önmagában jelzi az élő voltát, mert ha nem élne, akkor nem kellene változtatni rajta. Magyar Adorján kétféle ábécét is alkotott, de valamiért csak az egyik került köztudatba az elmúlt évtizedben, azt a képzetet keltve, hogy ez az egyetlen, úgynevezett “ősmagyar” ábécé.
Bencsi Zoltánnak barátja, Magyar Adorján mindkét ábécéjét közkinccsé tette: levelezőlap formájában és az Ősi Hitünk c. kiadványban (1937-es reprint kiadvány 1987-ből). Az 1940-es évek elején tehát kétféle Magyar Adorján ábécé volt “forgalomban”, melyek közül az első változat vált ismertebbé. A jelkészletekben vannak eltérések az Á, Ö, O jelölésében. Magyar Adorján népszerűbb ABC-je fokozatosan átvette a korábbi Tar féle ábécé helyét, a Verpeléti Kiss Dezső féle ábécé pedig a cserkészek rovásábécéjének alapja lett.
Bencsi Zoltán által kiadott rovásábécés levelezőlap (Magyar Adorján egyik rovás ábécéje)
Bencsi Zoltán által kiadott Ősi Hitünk kiadványban szereplő másik rovás ábécé – az ábécé feletti mondat Magyar Adorjánnak tulajdonítja
(Turáni Egyistenhívők Egyháza)
A Magyar Adorjánnak tulajdonított második ábécéjének elrendezése, stílusa közel áll Mokry Mészáros Dezső által közölt könyvben lévő ábécével, amely szintén a negyvenes évek elején jelent meg (vö. pl. az Ö betű formáját) – ez felveti azt a kérdést, valóban Magyar Adorjáné az Ősi Hitünk kiadványban közölt ábécé?:
Mokry-Mészáros Dezső 1940-es évekbeli cikkében lévő rovás ábécé (Verpeléti Kiss Dezső betűi)
Sólyom Ferenc szerint az alábbi lehetett Magyar Adorján legelső ábécéje. “Azért első, mert még a Fischer-könyvből dolgozott, és a G, L, NY, és P ezért a Nagyszentmiklósi Kincs jeleire hajaz, általa vélve, hogy az az ős formája, miközben a hangértéküket “még” nem ismerték, csak próbálkoztak a székely felől, és csak magyarul, még “gyermekdeden”.”
Magyar Adorján legelső ábécéje – Nagyszentmiklósi Kincs jelei is felismerhetők.
A példa évszám valószínűsíti a keletkezés idejét – 1920 (Sólyom Ferenc közlése)
Magyar Adorján 1961-ben megjelent ábécéje (Sólyom Ferenc közlése)
(Rovás Infó, Sólyom Ferenc kiegészítésével)
Kapcsolódó cikkek:
