Érdekes és időszerű témafelvetés révén kapnak a rovók prédikációt Varga Géza billentyűzetéből. Ennek kapcsán tényleg érdemes áttekinteni az idegen nevek rovással történő írásának lehetőségeit.
Vigyázó szemeteket New York cirill betűs átírására vessétek!
E címmel kapja meg a magáét a rovótársadalom apraja-nagyja Varga Gézától az alábbiak szerint:
“Történt ugyanis, hogy néhány hazánkfia a rovásírás használatát illető tájékozatlansága miatt szűknek érezte a székely írás jelkészletét és ezen segítendő feltalálta a rovás w, x, y és q jelét. Az idegen szavak (köztük New York nevének) rovásírással történő átírását szerették volna ezzel segíteni – de alaposan mellényúltak. Ami elég nagy szégyen, mert van köztük mindenféle rendű-rangú szegénylegény a docenstől a magyartanárig – e kérdésben azonban – a jelek szerint – mindegyik felkészületlennek mutatkozott.”
Az eredeti cikk itt hömpölyög vég nélkül, de inkább álljanak itt a konkrét kérdések!
New York vagy Nyú Jork?
Nemzeti írásunk korszerű használatának terjedésével egyidejűleg egyre több időszerű kérdés vetődik fel az elmúlt években, amelyekre értelemszerűen nem ad választ, iránymutatást sem a Rudimenta jelkészlete, sem pedig az énlakai templom felirata. Vagy talán mégis? Lehet, hogy minden kérdésre megtalálható a felelet rovásműveltségünk emlékeinek sorai között, vagy a rovás logikai felépítésében? Jöjjenek hát a kérdések!
Vannak-e “új” betűk a rovás ABC-ben?
Minden viszonylagos, hiszen bármely betű egyszer biztos új volt a rovásban is. Sőt, a rovásleletek elemzésével szépen figyelemmel kísérhető a jelkészlet fejlődése, illetve változása. Ugyanis a székely-magyar rovás az idők folyamán nem csak lekövette a magyar nyelv hangtanának változásait, de időről-időre megfigyelhetünk egy-egy újonnan felmerült igényre, vagy technológiai változásra adott válaszban még – a nem egyszer zsákutcában végződő – kísérletezést is.
Hangtani változások miatt bizonyos jelek a történelemben eddig is eltűntek, illetve megváltozott az általuk jelölt hang értéke. Az új, vagy átvett hangok esetén pedig van példa a már használaton kívüli jel újbóli alkalmazására, más írásokból való jelátvételre, egy adott jel módosítására, vagy éppen több jel összerovására. Ez időben és térben elkülönülten is végbemehet, így nem ritka, hogy több szálon fut a próbálkozás, melyek közül aztán egyik, vagy másik állandósul.
Lehet-e idegen hangokat, betűket ábrázolni a rovásban?
A rovás hangjelölő írásmód, mely szervesen fejlődik együtt a magyar nyelvvel, így általában minden hangnak van önálló jele. Kivételekre példa a magas, illetve mély i elkülönítése, “zárt e” (nem egyértelmű jelölése), vagy a torokhangok magas-mély párjai – ahol csak a K esetében van (még igazolásra váró) kivétel.
A rovás általában az új (idegen) hangokat először többnyire a hozzá hasonló kiejtésű jelekkel ábrázolja, de sok esetben természetes módon is kialakulhat rájuk egy-egy új jel. Ha ez az új jel a rovásjelek rendszerébe illik, annak logikáját követi, akkor egy idő után beépül a rovótársadalom közös emlékezetébe és a rovás ABC-be. Ha nem, akkor pedig eltűnik, vagy rejtélyként fennmarad az íráskutatók örömére.
Vannak-e újkori idegen rovásbetűk?
Az elmúlt néhány évtizedben a rovás sokat haladt az egységesítés útján, illetve a korszerű használat miatt egyre nagyobb az igény a latin-betűs magyar írással megegyező hangjelölés lehetősége iránt. Ezért fokozatosan megjelent a rovás ABC-kben a ma már önálló hangnak tekintett Dz és Dzs, illetve az idegen betűnek számító Q, X, Y, W következetesen átgondolt rovásjele. Kiderült azonban, hogy néhány idegen betű jelölésének első ismert próbája már több, mint 380 éves – és ezek a jelek összerovási szabályát követő megoldások nem meglepő módon mind azonos irányba mutattak. Jelenleg az összes “új és idegen” betű egységessé vált és a szabványtervezet részét képezi.
Kell-e használni az “új” és idegen betűket?
A 2 “új” betű által jelölt hang esetében célszerű használni a rovás jeleket, hiszen a Dz hang nem d-z, hanem a c zöngés párja, miként a Dzs sem d-zs, hanem a cs zöngés párja.
A 4 idegen betű által jelölt hangok elvileg ligatúra nélkül is leírhatók a kiejtéssel azonos, vagy azt megközelítő rovásjeleknek a magyar nyelv szabályai szerinti alkalmazásával, ezért az “új” jelek használata nem kötelező. Ha azonban a rovó meg kívánja jeleníteni a régies, vagy idegen eredetű neveknél, szavaknál az eredeti írásmódot, a lehetősége megvan rá. Pl. T A X I vagy T A K SZ I, W E R B Ő C Z Y vagy V E R B Ő C I.
Hogyan írunk át idegen neveket?
Általános szokás, hogy ha az írásrendszer változik (pl. latinról-cirillre, japánról-arabra, perzsáról-rovásra), akkor az eredeti nyelven történő kiejtéséhez legközelebb álló, de a másik nyelv fonetikáját és annak helyesírását követő hangsorral kerül átírásra az idegen név. Tehát New York rovással NY Ú J O R K és Cambridge pedig K E M B R I DZS, esetleg K É M B R I Dzs.
További változások lesznek-e?
Amíg a nyelv él, addig fejlődik és változik. A mai kor embere már úgy is természetesen sajátíthat el idegen hangokat, hogy ki sem mozdul a TV elől. Ezért elképzelhető, hogy Washington rovással történő átírása egy angolhoz szokott fiatal számára (aki nem csak képes különbséget tenni V és W hangok között, de ki is tudja azokat ejteni) W A S I N G T O N lesz, míg az idősebb , az angol által kevésbé befolyásolt generáció inkább V A S I N G T O N mellett teszi le a voksát.
És így tovább…
Kapcsolódó cikkek:
