A Bonyhai Moga Mihály ábécéje tartalmazza az eddig ismert első kísérletet az X, Y, Q jelek rovásváltozatának megalkotására.
Van új a nap alatt
Eddig nem volt köztudatban, de idestova 381 éve létezik a latin ábécénkben szereplő idegen betűk rovás változata, amelyet betűépítményként (ligatúraként) hoztak létre. A Bonyha Moga Mihály 1629-es ábécéjét Dr. Hosszú Gábor ismét tüzetesen szemügyre vette, s kiderült, hogy jóval korábban is próbálkoztak a magyar nyelvet leíró latin és rovás ábécék közötti átjárhatóság biztosítására.
A 2008-ban az UNICODE-nak benyújtott szabványjavaslat tartalmazza az X, Y, W, Q latin betűk átírásához szükséges ligatúrákat, melynek felkutatott előzményeit az Élő Rovás c. könyv tartalmazza. Eleddig Bárczy Zoltán 1971-ben készített ábécéjét tekinthettük a rovásított X jel első példájának, ez csupán 39 éves. Azonban létezett a sejtés, hogy talán korábban is létezhettek próbálkozások ebben az irányban. Dr. Hosszú Gábor legújabb beszámolója alapján egyértelművé vált egy jóval korábbi ábécé jeleinek értelmezése. Szerencsés módon a kézzel rótt rovásjelek felett nyomtatott latin abc található, így a megfeleltetést könnyen el lehet végezni.
A latin abc …pqratuxyz jelsora a jobbról balról írt jelsor végével egyeztethető, így a q, x, y rovásváltozata is beazonosítható. A latin X jelre a rovásban a KS betűépítményt alkalmazták, ami megfelel a mai X=KSZ olvasatnak, hiszen a bemutatott latin jelsorban nincs SZ, csak S jel.
A számítógépes világban szükséges betű megfeleltetések miatt szükségessé vált kutatás eredményeként a készülő UNICODE szabvány részeként ezzel a történelmi emlékkel is igazolhatjuk az X rovásjel előzményét. A 2008-as gödöllői Élő Rovás tanácskozás egyébként külön munkacsoportban foglalkozott az idegen betűk rovásváltozatainak kérdéseivel.
Kapcsolódó cikkek:
