Csibi Barna nem hagyja annyiban, ha kell, az Európai Bírósághoz fordul. Hamarosan meg kell szokniuk ott is, hogy a magyaroknak saját írásrendszerük van.
Hátrányos megkülönböztetés
Jelen pillanatban még mindig nem élvez hivatalos állami oltalmat nemzeti írásunk, a közjogi méltóságok és a “hivatalos” tudomány próbálja kerülni a kérdést, ortodox balliberálisok pedig továbbra is szitokszónak használják. Pedig ha eltekintünk a pártpolitikai sárdobálástól és külhonban a magyarellenességtől, akkor tulajdonképpen marad egy ősi, védendő íráskultúra – amely kategória ellen még a legújabb kor diktátorai – Mao Ce Tung, Pol Pot, vagy Kim Ir Szen – sem üzentek hadat ilyen mértékben.
A magyar íráskultúra ellenségeinek nincs más választásuk, meg kell szokniuk, hogy előbb vagy utóbb, szép szóval vagy kevésbé széppel, de jelen lesz a rovás mindenhol, mint Európa negyedik élő írásrendszere.
Csibi Barna sem hagyja
– Mint tudjuk panaszt tettél Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál a csíkszeredai helységnévtáblák hivatalos rovásírásos feliratozása ügyében. Ezt továbbra is fenntartod? Mesélj kérlek részletesebben erről.
– Valóban, a csíkszeredai rovásírásos táblák ügye Strassburgban van, miután a marosvásárhelyi táblabíróság véglegesen elutasította Csíkszereda Önkormányzata fellebbezését a rovásírásos helységnévtáblák kifüggesztésének ügyében. A perben én részesként voltam jelen, beléptem a perbe, mint kezdeményező és az ügy támogatója, aláírója. Az önkormányzat nem kívánta tovább folytatni a pereskedést, ezt a tudomásomra hozták. Megkerestem Gaudi Nagy Tamás magyar ügyvédet, aki azt válaszolta, hogy az ügy fontosságára való tekintettel alaposan át kell gondolja, hogy elvállalja-e a képviseletet.
A mai napig is gondolkozik, közben én összeállítottam és elküldtem a peranyagot, magyar nyelven természetesen. Ebben hivatkozom arra, hogy a helységnévtáblák feliratozása a román törvénykezés által előírt 20 százalékos küszöb fölött kötelező, de ha nem éri el ezt, úgyis alkalmazható. Vannak példák olyanra, hogy nincs meg a 20%, és mégis ki van írva az illető kisebbség nyelvén. Ez tehát hátrányos megkülönböztetés a székelyekkel szemben. Alapból az is etnikai alapú megkülönböztetés, hogy ez a kiírás százalékokhoz van kötve, mert miért kell a román etnikum nyelvén kiírni a helységnevet, és a székely vagy a magyar emberén nem. Az pedig egyenesen égbekiáltó megkülönböztetés, hogy a vásárhelyi táblabíróság arra hivatkozva utasította el a fellebbezést az ügyben, hogy a román törvény kötelezi a latin betűrend használatát a feliratozásban. Ugyanakkor azt tudomásul vette és elismerte ugyanez a bíróság, hogy az orosz, ukrán stb. kisebbség nem latin betűrendet használ a feliratozásban. Természetesen fenntartom.
(Erdély Ma – teljes cikk)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága
Európa Tanács
Kedves uram!
2011 augusztus 2-án kelt levelére, amelyben érdeklődik, hogy Románia elleni panaszomat továbbra is fenntartom-e, közlöm, hogy panaszomat a csíkszeredai helységnévtáblák hivatalos rovásírásos feliratozása ügyében egyértelműen fenntartom.2011 március 28-án erre vonatkozóan panaszt is küldtem, és azzal kapcsolatosan még visszajelzést nem kaptam, a panaszt átvették-e, iktatták-e, ezúton eziránt is érdeklődnék.
Tisztelettel
Csibi Barna – Csíkszereda
?Tisztelt uram!
Kérését a csatolmányokkal együtt, valamint levelét ezzel kapcsolatban megkaptuk. A Bíróság a rendelkezésére álló információk alapján elemezni fogja az ügyet, személyesen megjelennie nem szükséges, minden ezzel kapcsolatos döntésről értesíteni fogjuk önt.
Az ön kötelessége bármiféle levelezési címváltoztatás közlése, valamint, hogy bármilyen fontos, az ügyet érintő, utólagosan felmerült tényezőt a Bíróság tudomására hozzon.
V. Nicolaescu jogtanácsos?
(Csibibarna.info)
Kapcsolódó cikkek
