A rovás, mint karakterkészlet (most éppen) ismeretlen a román törvényhozók előtt, s ezért nem is lehet rovással feliratozni? Az ügy részletei Csibi Barna blogjából.
Csíkszereda – Cirill betűvel lehetne, rovással nem…
A székely-magyar rovás nem kizárólag írásrendszer, hanem a nemzeti önazonosság jelképe. S mint ilyen, semelyik olyan hatalomnak nem kedves, amelyik a magyarság eltűnésében érdekelt – legyen szó kis-Antant államról, vagy magyarországi erőkről. A rovás mihamarabbi szabványba emelése és mindennapi használatbavétele a közeli jövőben egyszer s mindenkorra megoldhatja a kérdést. Csak használni kell a rovást!
Bírósági ellehetetlenítés – ideiglenesen
“A marosvásárhelyi táblabíróság megfellebbezhetetlen döntése a Csíkszeredai Városi Önkormányzat és a Hargita Megyei Kormányképviselői Hivatal közötti per, a Hargita Megyei Törvényszék 895/06.04.2010. sz. határozata megfellebbezésének ügyében.
A törvényszéki határozat Csíkszereda Önkormányzatának 101/2009.06.26 sz., a csíkszeredai hivatalos helységnévtáblák rovásírással való feliratozásáról szóló határozatának a Hargita Megyei Kormányképviselői Hivatal által közigazgatási bíróságon való megtámadása ügyében született másodfokú ítélet, amely az illető önkormányzati határozatot törvénytelennek ítéli, és Csíkszereda Önkormányzatát annak visszavonására kötelezi. A perben harmadik fél Csibi Barna.
Elemezve a fellebbezést benyújtó felek álláspontját, valamint Hargita Megyei Kormányképviselői Hivatal által megfogalmazott ellenvetéseit, a fellebbezést elutasítja, és kimondja, hogy a megtámadott törvényszéki határozat törvényes volt.
A fellebbezést benyújtó felek álláspontja szerint az 1206/2001. évi, a nemzeti kisebbségeknek a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználati jogát szabályozó kormányhatározat 4. cikk 1. bekezdés kimondja az önkormányzatok kötelességét, hogy amennyiben egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja az illető közigazgatási egység lakosságának 20%-át, úgy kötelező az illető kisebbség nyelvén is kiírni a helységnévjelző táblán az illető közigazgatási egység nevét. Ugyanakkor ez a törvénycikk nem tartalmaz tiltást arra az esetre vonatkozóan, ha egy kisebbség számaránya nem lépi át a 20%-os küszöböt. Ebben az értelemben a táblabíróság kimondja, hogy a per a contrario értelmezési elvet alapul véve, ebben az esetben az önkormányzatok döntésén múlik a kiírás.Az 1206/2001. évi kormányhatározat 11. cikk 1. bekezdés értelmében az illető kiírás ugyanolyan karakterekkel, méretben és színnel történik, mint a román felirat, a kormányhatározat 2. csatolmányának megfelelően.Értelmezni kell az azonos karakter kifejezést a fenti törvénycikkből.Az 1987. kiadású általános román nyelvi szótár szerint a karakter – azonos alakú, egy családba tartozó grafikus jel, betű. Ebben az értelemben a fellebbező felek azon álláspontja, amely szerint a többi kisebbség (magyar, német, stb.), sőt a román nemzetiségű többség is a saját betűrendjébe tartozó karakterekkel feliratozhatja a helységnévtáblákat, felületes, mert ezek ugyanabba a családba, éspedig a latin betűrend családjába tartoznak.
Valóban, helyes a fellebbezők álláspontja, az 1206/2001. évi kormányhatározat más karakterek használatának lehetőségét is szabályozza, éspedig a cirill betűrend használatát, de ez a szabályozás egyértelmű és korlátozott jellegű.Addig, amíg, a fellebbező felek állítása szerint is, a rovásírás a régi magyarok által volt használva, és nem a jelenben, más, a latin betűrendtől eltérő betűrendet használ, és az ezzel történő feliratozás nincs egyértelműen leszabályozva a fent említett jogi norma által, nyilvánvaló a Csíkszeredai Önkormányzat szóban forgó határozatának törvénytelensége.”
(Csibi Barna – csibibarna.blogspot.com/)
Kapcsolódó cikkek:
