Folytatjuk a Bod Gizella részére írt rovásos képeslapok ismertetését. Ezúttal egy aukción tűnt fel egy példány, amelyből végre megtudjuk, ki rótta!
Bod Gizella rovásos lapjai
Az 1900-as évek elején a Tar Mihály féle rovásábécét használták, majd’ harminc évig. Ennek tanűja a Bod Gizellának küldött rovásos képeslapok sora. Olvasónk küldte az alábbi lap képét is, melyet Szamosújvárról adtak fel Szatmárra, 1903. október 2-án.
A rovásos oldal az érdekesebb, a kolozsvári állomás képe alatt az alábbi szöveg olvasható:
“Tegnap ilyenkor indult ebbe a kedves városba”
Ami viszont fontos információ az utókornak, az a rovásszöveg alárovója, mert eddig nem tudtuk, ki rótta alá. Nyilván nem volt általában szükség rá, hisz a címzett tudhatja anélkül is, ki küldte 🙂
“Leód”
A nevét alárovó hősünket tehát Leónak hívták. Ma már nem írhatná alá nevét rovással a levelezőlapokon túl, hiszen 2014 augusztus 24 óta Magyarországon nem lehet okmányokat székely-magyar rovással aláírni. Az MTA-nak még ma is kényelmesebb, ha a rovásról múlt időben beszélnek, ahogy ezt bő évszázada ki is mondták…
Levelezőlap születésének időszaka
1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia “kinyilatkoztatta”, hogy nem él a rovás a nép körében. (A rovásírás él-e a magyar nép között? A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött bizottság elé terjesztett jelentés, húsz ábrával. Budapest, 1903.) Nos, ez a képeslapra (is) felírt rovássor tökéletes ellenpontja az MTA megállapításának!
Sőt, nem kizárt, hogy a képeslapra rótt szöveg ennek az állásfoglalásnak az ismeretében született, mert a képeslap rovásbetűinek megfelelő ábécé szerepel ebben a jelentésben “Tar Mihály első és második ábécéje”-ként (40. oldal, 19., 20. ábra). Az ábácé külön levelezőlapként került forgalomba, s ily módon vált szélesebb körben ismertté. Tar Mihály ábécéje tehát jócskán túlélte a Tudományos Akadémia állásfoglalását. A “nép körében” egyszerűen elkezdték használni a Tar féle (ún. második) ábécét is, amelynek születési dátumát is rögzítette az MTA füzete: 1902 május 20. Ugyanis előtte az ún. első ábécé betűivel rótta leveleit, majd áttért az “újabb”, szerinte róhatóbb változatra.
Tar Mihály első és második ábécéje (MTA állásfoglalás, 1903.)
A Tar-féle második rovás ábécé elterjedését segítette az alábbi levelezőlap:
Mélynyomásos rovás ábécés levelezőlap, Tar Mihály betűivel
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
