Rovásfeliratos képeslap (Rév) bizonyítja – élt a rovás a nép körében 1905-ben! Akár ma is feladhatunk rovásos képeslapokat.
Révi rovásos képeslap
A régi képeslapot már több, mint száz esztendeje, 1905. június 2-án adták fel a Bihar vármegyei Révről (valószínűleg a révi sziklaszorosból) Bod Gizella őnagyságának, a sepsiszentgyörgyi tanítóképzőbe.
Balázs D. Attila magángyűjteménye.
A felvétel az Erdély Anno 1895-1944 című albumban jelent meg
nyomtatásban 2012 novemberében.
Rovásfeliratról
Fontos élő rovásemléket rejt képeslapgyűjtemény azon 1905. június 2-án megírt révi példánya, amelyik a Kétszemű hegy nevű vasút menti sziklaképződményt ábrázolja. a Rovás Alapítvány szakértőinek olvasatában is ezt takarja a kézzel írt felirat: “Mindjárt indulunk a barlangba”. Két évvel korábban, azaz 1903-ban nyilatkoztatta ki a Magyar Tudományos Akadémia, hogy nem él a rovás a nép körében. (A rovásírás él-e a magyar nép között. A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött bizottság elé terjesztett jelentés, húsz ábrával. Budapest, 1903.)
Nos, ez a képeslapra firkált rovássor tökéletes ellenpontja ennek!
Révi rovásfelirat “Mindjárt indulunk a barlangba”
Albumismertető
Rendhagyó szemszögből, régi képeslapokra felfűzve mutatja be Erdély történetét ez a nem mindennapi album. A ritka képek mellett számos olyan érdekes, ám elhallgatott, s alábecsült történelmi epizód is felvillan a kötetben, amely a térséget jól ismerőknek is újdonságot jelenthet.
Az igényesen válogatott képanyag a Romániához került magyarországi területek egészét, az összes megyét, illetve vármegyét lefedi. Az időutazás során megelevenednek a kincses erdélyi városok, a pazar fürdőhelyek, az ódon várkastélyok, az egykori határállomások, de bepillantást nyerhetünk a gazdag bányavidékek életébe is. Persze találkozhatunk olyan felvételekkel is a könyvben, amelyeket sajnos ma már nem lehetne újrafotózni. Ekkor döbben rá csak igazán az olvasó, hogy miért is olyan értékes és sérülékeny Erdély. Bár ezek a képeslapok a múlt szeletei, mégis támpontok lehetnek a jelen megértéséhez, s a jövő kifürkészéséhez – vallja a szerző.
Az albumba egy – a kutatók szerint – szenzációnak számító rováslelet is bekerült: az egyik 1905-ben megírt képeslapon ugyanis élő rovásírás szerepel, amely cáfolata a Magyar Tudományos Akadémia 1903-as állásfoglalásának, miszerint nem él rovás a nép körében? De a kötet még ezen kívül is számos csemegét rejt, ráadásul a kiadványhoz egyedi térképmellékletek is kapcsolódnak.
Balázs D. Attila évek óta szerkeszti a Százszorkép Kiadó népszerű erdélyi és felvidéki naptárait, amelyek hasonló szellemben születtek, mint ez a különleges album. A nagyváradi születésű szerző mindemellett számos cikkben és tanulmányban foglalkozott a külhoni magyarság helyzetével, mivel több erdélyi és magyarországi lapnak is dolgozott újságíróként, fotográfusként.
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
- Róni tanulunk – Vác
- Postai irányítószámok – rovásfeliratos képeslapok címzésének módjával
