A kolozsvári nyelvész azt bizonygatja, miért van igaza a Heinekennek és a románoknak. Csakhogy ez a történet már régen nem a sörről szól…
„Nézem ezt az őrületet az Igazi Csíki Sör körül, és próbálom értelmesen összerendezni az alábbiakat, de nekem minden kombinációban abszurdum jön ki.” Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, egyetemi tanár, publicista véleménye sokaknál verte ki a biztosítékot magyarellenes éle miatt.
(…)
11. A cég pedig saját rémhírterjesztésével ellentétben folytatja a gyártást, csak más néven fogja forgalmazni, úgy, ahogy az a bíróság döntéséből is következik. Már meg is van, hogy mi lesz az üvegen: „Mostantól átmenetileg az Igazi Csíki Sör neve Igazi Tiltott Sör lesz! Az üveg tartalma továbbra is változatlan marad.” Megnyugodhat mindenki, rajta lesz a székely szimbólum is, a csillag a félholddal. Az új név pedig hihetetlenül jó marketingfogás, hiszen a magyarokat semmi se mozgósíthatja jobban, mint az, ami tiltott. Az ellen lehet igazán felháborodva tiltakozni! Ami szabad, az nem nagyon érdekel senkit.
Már megírtam másutt is, hogy a kolozsvári magyarok például Biborţeni ásványvizet vesznek az üzletben, sokuk nem is tudja magyarul, hogy azt honnan is hozhatták, mert még annyi sincs ráírva magyarul, hogy Bibarcfalvi ásványvíz. És mért nincs? Azért, mert ezt szabad lenne, nem tiltja semmilyen törvény. De ha szabad, akkor meg minek?
Az nem érdekes, csak az, ami tiltott. És az nemcsak érdekes, hanem azt kell is csinálni, hogy aztán fel lehessünk háborodva, hogy minket mindig bántanak (ezek a románok). Aki nem hinné, hogy ez így van, nézze meg, mi van az Igazi Tiltott Sör felirat alatt rovásírással, ha el tudja olvasni: CSIKI SÖR. Rendes betűkkel nem írják rá, hiszen tudják, hogy azt a bírósági döntés megtiltotta, de a rovásírás jó lehet arra, hogy azt ki lehessen játszani, hiszen azt a románok úgyse tudják elolvasni. (A magyarok közül se nagyon sokan.) És akkor ezen jól lehet szórakozni, hogy milyen furfangosan kijátszottuk a törvényt! És az se baj, ha valaki esetleg észreveszi, akinek nem kellene, hiszen akkor megint fel lehet lármázni az egész Kárpát-medencét, hogy minket már megint bántanak a románok, és az nagyon hatásos reklám a sörnek, üzleti szempontból megéri.
(…)
(itthon.ma – eredeti cikk)
Rovás Infó vélemény:
Lehet, hogy a kolozsvári nyelvész ott él Erdélyben és belülről látja a részleteket, de valami hibádzik az érvelésében. A rovásírást érintő 11-es számmal jelzett bekezdésben hozza az ún. Biborţeni ásványvizet. “Annyi sincs ráírva magyarul, hogy Bibarcfalvi ásványvíz … És mért nincs? Azért, mert ezt szabad lenne, nem tiltja semmilyen törvény. De ha szabad, akkor meg minek?”
A csíki sör példája mutatja, hogy hamis az érvelése. Ugyan nem tiltja a törvény, hogy magyar nyelvű feliratok legyenek, de valójában az erdélyi magyarság nem élhet mai napig az anyanyelv használatának jogával. Ugyanis hiába szabad magyar feliratot kirakni a címkére, a tény az, hogy NINCS kiírva a Bibarcfalvi ásványvíz neve sem magyarul. Nem akarja a román hatalom, hogy akár egyetlen ilyen példa is valóságos megoldáshoz vezessen – ez a fő probléma. Kolozsváron nincs magyar helynévtábla, most már a törvény betűje szerint sem kell, mert 20% alatt van a magyarság aránya. Még így is lehetne, de nem lesz!
A Heineken vs Igazi Csíki sör története sem a sörről szól, hanem arról, lehet-e magyarul kiírni egy termék nevét. A Heineken akciója rávilágított a lényegre: Székelyföldön rögtön észrevették a magyar feliratot, amely vagy egyezik, vagy nem egyezik a Heineken tulajdonú román nyelvű sör márkanevével. Ez ügyben talán rangosabb egy európai védjegyügyben illetékes bíróság döntése – az Igazi Csíki Sörnek adva igazat.
Nade mit ír a kolozsvári nyelvész a rovásról? Elolvassa ugyan a CSÍKI SÖR feliratot (gratulálunk hozzá), de “rendes betű”-nek nevezi a latinbetűs feliratot. Akkor a rovás milyen? Rendetlen? Ez a székely nép önálló írása, amit jelenleg szinte csak “titkosan” használhatnak. De ha akar, lépjen fel a román bíróság a rovásfelirat ellen, mert akkor abban a pillanatban el kell ismernie: a székely nép írása, a székely-magyar rovás létezik.
De a kolozsvári nyelvész mindig csak problémát lát, ha latin betűvel sincs kiírva semmi sehol, akkor meg mit akarunk a rovásfelirattal? A törvény hiába engedi, a valóság a ma is létező nyelvi elnyomás a magyar feliratok ellen. A Heineken sem vállalta be a magyar feliratot, s most nem lenne gondja, tényleg, miért is nincs magyarul a Heineken-féle Csíki Sör? Na ugye.
Zárójeles megjegyzése miszerint a magyarok közül se nagyon sokan ismerik a rovást, csak a nyelvészek szakmájának jelenlegi állapotát, és magát a nyelvészt minősíti, hiszen éppen nekik kellene őrködni többek közt a székely-magyar rovás felett.
(Rovás Infó)
Betöltés ...
Kapcsolódó cikkek:
Közkívánatra elkészítettük, s innen letölthető!
