Hivatalos adat a rovástanulásról: 15 iskola, 235 diák

Iskola: az elmúlt napokban a sajtón végigvonult a Klebelsberg Központ kérdése körüli hisztéria. Íme az eredmény, amitől rettegtek.

Kérdezz-felelek: rovás és az iskola

A MNO által kiszimatolt kérdés nagy port vert fel:

Országszerte arra utasították az iskolaigazgatókat, haladéktalanul írják meg, hány gyermek tanul rovásírást választható tantárgyként vagy szakkör keretében az általános iskolákban – értesült több forrásból is a Magyar Nemzet. A kérés a Klebelsberg Központtól (KK) érkezett, méghozzá igen rövid határidővel. Bár csak e hét szerdán késő délután küldték körbe az erről szóló e-mailt, az intézményvezetőknek legkésőbb csütörtök reggelig kötelező volt adatot szolgáltatniuk az intézményvezetőknek. Lapunknak egy budapesti iskolaigazgató arról beszélt, korábban még sosem kért rovásírással kapcsolatos adatszolgáltatást a KK, így meglepte a kérés.

A Rovás Infó megkérdezte a Klebelsberg Központot, hogy végül is milyen eredménnyel zárult a múlt heti rapid felmérés arról, ki tanulja a rovásírást az iskolákban?

Íme a Klebelsberg Központ tömör, lényegre törő válasza a Rovás Infónak:

A magyarországi általános iskolák közül 15 általános iskolában, mintegy 235 diák vesz részt rovásírás oktatásban szakkör keretén belül.

Mindenesetre jól látszik, hogy a kérdés több figyelmet érdemelt volna, akár igényfelmérésként is szolgálna – ha lenne az oktatási kormányzatnak egyáltalán koncepciója a magyarság írásrendszerével kapcsolatban. Így viszont jelzésértékű adat áll rendelkezésre, köszönhetően azoknak, akik vették a fáradságot és azonnal válaszoltak a fenntartó kérdésére.

Persze ez történelminek is tekinthető ez az óvatos próbálkozás, hiszen a rendszerváltás óta semelyik kormányzat nem foglalkozott a rovás témájával, nem lett része az Alaptörvénynek, nem része a Nemzeti Alaptantervnek, sőt a Hungarikumok közé sem került, pedig a Parlament falai között épp Lezsák Sándor mutatta fel a rovásos Egri Csillagokat. Nem is beszélve arról, hogy a Kúria betiltotta a rovás használatát a hivatalos iratokon, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot abszolúte nem érdeklik azok a sérelmek, amelyek épp arról szólnak, hogy a sértettek nem használhatják a rovást úgy, ahogy szeretnék. Addig az Okmányirodák meg vígan kiállítanak olyan ideiglenes tartózkodási engedélyt, amelyen úgy ír alá a “menekült”, ahogy neki tetszik, de a rovástól rettegnek, főosztályvezetői utasításra.

Rovásírás oktatása a történelemóra keretén belül az 5. osztályban (1941)
“Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskola számára” c. könyv, amelyet a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941.V. számú rendeletével adtak ki.

De mielőtt bárki is azt gondolja, hogy kár a gőzért, jelezzük, hogy az 1940-es években a tananyag része volt a rovás ismerete. Tehát semmi új nincs a nap alatt.  Az, hogy 235 gyerek jár rovásírás szakkörre, mutatja van igény és lehetőség megismerkedni Európa negyedik élő írásrendszerével, a székely-magyar rovással.

Nem más tantárgy rovására, hanem önmagáért, a rovásért.

A hivatalos felmérés azért is történelmi, mert épp a létével áttört egy lélektani határt. Pedagógus olvasónk szerint “ha ezt felmérik, akkor ez létezik, tehát lehet csinálni, így jövő tanévben bevezetjük.

(Rovás Infó)

Miért akarja felmérni a Klebelsberg Központ, hányan tanulnak rovást?

Eredmények megtekintése

Loading ... Loading ...

Ingyenesen nyomtatható rovás ábécék iskolai faliújságra:

  • Letölthető Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor A4 méretben (PDF)
  • Letölthető Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor-kiegészítés A4 méretben (PDF)

Kapcsolódó cikkek:

Share