Imázsépítő riportban olvashatunk az egykori EP-képviselő és a rovás viszonyáról – pontatlanságokkal tűzdelve.
A karrierista nem vész el…
… csak az átlagnál gyorsabban “alakul át” a megváltozott környezetnek megfelelően. Ennek az alkalmazkodási képességnek a megítélése persze nem egységes, hiszen egyrészt a túléléshez és fejlődéshez is elengedhetetlen, míg más esetekben a megalkuvás és köpönyegforgatás szinonímája lehet.
Szegedi Csanád személyiségének és közéleti pályafutásának értékelését szintén megnehezíti a fenti dilemma, hiszen úgy tűnik, nem csak végigvitt egy teljes identitásváltását, hanem régi-új személyisége révén a gyakorlatban is életpálya-modellt váltott. Valószínűleg nem véletlen az sem, hogy most és a Transindex oldalán jelent meg interjú az egykori Jobbik alelnökkel, akinek végső távozása a pártból – mint nem nagy meglepetésre nyilvánosságra került – tervezett módon történt.
A cikk sok más érdekes témát is tárgyal, melyeket talán a rovás témakörével kapcsolatos részek elemzése után lesz érdemes átgondolni.
(Rovás Info)
Szépen megfér egymás mellett a magyar és zsidó identitás (részletek – pontosításokkal)
Az antiszemitizmus nem a zsidókról szól, hanem az antiszemita frusztrációjáról – mondja a volt jobbikos Szegedi Csanád, aki már nem foglalkozik a személyét ért kritikákkal.
(…)
Annak idején, számos fórumon népszerűsítette a rovásírást. Foglalkoztatja még a dolog?
– A székely-magyar rovásírást ma is Európa egyik legértékesebb kulturális örökségének tartom. Most héberül tanulok és ehhez az első lépés, hogy meg kell tanulni a héber betűket. A betűk memorizálásához jól jön, hogy ismerem a rovásírást, mint évezredes írásmód-logikát. Több hasonlóság is felfedezhető a héber írás és a rovásírás között, pl.: mind a kettőt jobbról balra írják. A legtöbben talán el sem tudják képzelni, hogy milyen szépen megfér egymás mellett a zsidó és a magyar identitás, sőt a kettő kiegészíti egymást.
* (RI) A rovásműveltség egyetemes kulturális értékként való elismertetése ma és a közeli jövőben bőségesen ad lehetőséget tettekre mindenki számára. Kíváncsian várjuk, hogy most mit tesz a székely-magyar rovás érdekében Szegedi Csanád. Ugyanis abban a közegben, ahol ma otthon érzi magát, bőségesen látunk példát arra, hogy a gúnyolódás, kirekesztés, a gyűlöletkeltés és általában véve kulturális sokszínűség (amelyben magyar szín is van) elutasítása van jelen. Nem is beszélve a párbeszéd és a higgadtság hiányáról.
(…)
Wikipédia idézetek:
Fontosnak tartotta az ősi magyar nevek gyűjtését, 2002-ben kiadta Magyar Eredetű Keresztnevek Kincsestára című könyvet. 2006-ban megalapította a TURUL ruházati márkát, amelyet 2012-ben felszámolt. 2010 őszén elindította a rovástábla állítási mozgalmat, amelynek eredményeképpen szerte a Kárpát-medencében több, mint 500 rovásírásos helynévtáblát avattak fel.
* (RI) A rovásos táblaállítások 1989-ben kezdődtek Székelykeresztúron, majd egyéni kezdeményezeseket követően 2003-ban is elindult egy szervezett táblaállítási mozgalom. Az igazi áttörést a Rovás Alapítvány szakmai-kulturális alapokon szerveződő táblaállítási mozgalma hozta el 2010-ben, mely az eltelt majd 5 évben 270 településen közel 750 táblát eredményezett. A mozgalom tehát civil, de nyitott mindenki – így közéleti személyiségek, pártok, önkormányzatok – számára.
Szegedi Csanád csupán a Jobbik alapszervezetek felé közvetítette a mozgalom elképzeléseit és elősegítette a részvételüket abban, 2011-ben pedig számos helyszínen avatott egységes székely-magyar rovás helynévtáblát, illetve politikai tevékenységei során felhasználta a rovásműveltségnek ezt a területét is.
Politikai és személyes karrierjétől, szándékaitól függetlenül, a rovástáblák érdekében 2010-2011 folyamán végzett munkája hozzájárult nemzeti írásunk jelenkori fejlődéséhez.
(Transindex – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
- Patrubány 5 téveszméje
- Izrael-ezés az MSZT nevében
- Magyarázom a bizonyítványom
- Nagy székely-magyar rovásjáték
- Acsarkodás a rovók között
- Rovás a közös többszörös
- Hétvégi táblaállítási csúcs
