Mitikus történelmi ív számmisztikával: Székelykeresztúrtól Ráckeresztúrig a 2-es számjegy bűvöletben. Újabb történelmi fotó is előkerült az első fém rovásos helynévtábláról.
Székelykeresztúrtól Ráckeresztúrig – Rovástáblák 22 év távolságban
2012. augusztus 19-én és 20-án Fejér megyében felavattuk Sáregres, Sárbogárd, Kisláng és Ráckeresztúr rovásírásos helységnév-tábláit, amelyeket szervezeteink a Rovás Alapítvány Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-rendszerét alkalmazva készíttettek el. A megye 108 településéből Ráckeresztúr volt a huszadik település amelyben egységes rovástáblát avattunk – éppen augusztus 20-án -, ami tudomásom szerint a legfrissebben felavatott tábla a mai napig. Ezzel közel 200 kárpát-medencei település dicsekedhet már az összetartozást jelképező egységes rovástáblával.
Székelykeresztúr, 1990 – Ráckeresztúr, 2012. Vajon mi köti össze a két Keresztúrt és a két dátumot?
A két Keresztúr az a két település, ahol valószínűleg legelőször, és a mai napig a legutóbb állítottak fel rovásos helynévtáblát. Eljátszva a kettes szám rejtélyével, érdekes összefüggéseket találhatunk: a két Keresztúr rovásírásos táblaállítása (1990. június 2. és 2012. augusztus 20.) között eltelt 22 évben közel 200 település csatlakozott a szabvány rovástáblák mozgalmához, Ráckeresztúr pedig 20. a Fejér megyei rovástelepülések sorában.
Bizonyára a véletlen összjátéka ez a sok kettes, ám én mégis szeretném azt hinni, hogy ez valamiféle üzenet vagy jel, hogy jó úton járunk, és azt sugallja, hogy tovább kell harcolnunk a kárpát-medencei magyarság egységéért, közös, ősi kultúránk és nemzeti büszkeségünk megőrzéséért.
Amikor a rovástábla-állításról szóló felhívásunkat közzétettük az interneten, egy ismeretlen székely nemzettestvérem, István gratulált az Arckönyvön keresztül, és azt írta, hogy jelen volt az első, a fenti települések tábláihoz hasonló módon elkészített fém rovástábla állításán Székelykeresztúron 1990-ben. Később, nagy örömömre, fényképeket is küldött. A fekete-fehér fotókat nézegetve átgondoltam azt az ívet, hogy honnan indult és hol tart most a rovásos településnév-táblák mozgalma. Jó tudni, hogy már 22 évvel is voltak hozzánk hasonló ?rovásőrültek?, akik számára a rovásírásos helységnévtáblák ?a helyi közösség és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét? hordozták! (Részlet Gyömrő Város Önkormányzata képviselőtestületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendeletéből)
Székelykeresztúr rovástábla állítás 1990-ben, fotó: Molnár Lehel.
Székelykeresztúr rovástábla állítás 1990-ben, fotó: Molnár Lehel.
Sajnos, a székelykeresztúri rovástábla története, ellentétben Ráckeresztúrral, nem zárult ?heppienddel?. A történet pikantériája, hogy rövid idővel a felállítás után a helyi RMDSZ távolíttatta el a táblát, akinek az akkori vezetője mind a mai napig vezető pozíciót tölt be a város kulturális életében. Ennek következtében Székelykeresztúron ma sincs rovásírásos településjelző-tábla. De talán bátor hazafiak hamarosan újra felállítják, a 2010-ben kezdett sorszámozás szerint esetleg éppen kétszázhuszonkettedikként.
Ráckeresztúr rovástáblája – 2012-ben
Két Keresztúr, egy rováskultúra
Árgyelán János, Jobbik Fejér megyei elnöke
Székesfehérvár, 2012. augusztus 29.
Programajánló – rovástábla-avatás
A mai napon avatják Székesfehérvár újabb rovástábláit. Fejér Megye lépésről-lépésre tör a rovásmozgalom élére.
(Kuruc.info – eredeti cikk)
Igazság Napja – szeptember 1
Szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgy mellett a magyar fővárosban is tüntetnek a Székely Mikó Kollégium román újraállamosítása ellen. Vigyünk minél több rovásfeliratot is szeptember 1-jén délelőtt 11 órára a budapesti román nagykövetség elé (XIV. kerület, Thököly út 72. Izsó u. sarok)!
(Barikád – eredeti felhívás)
Kapcsolódó cikkek:
