Nemzeti írásunk újjászületésének korát éljük, azonban kizárólag a szakma és a civil társadalom vesz ebben részt. A hatalom – mind eddig mindig – továbbra is tilt, vagy tűr.
Magyar ugar
Abszurdisztánban nem elég, hogy sem az Alaptörvény, sem a Hungarikum törvény, sem a Nemzeti (?) Alaptanterv nem említi a székely-magyar rovásnak még a létezését se, de a magyar (?) közélet összes szekértábora kitermelte a maga rovásgyűlölő csapatát, az evangélikus püspöktől, műmagyar nemzetmentőtől kezdve, a posztkommunista milliárdoson, válogatott vidéki kiskirályokon át egészen az állami tisztségviselőkig.
Jelenleg az egyre bővülő rovótársadalom, a rováskutatók és rovás szakma, valamint a civil szféra adja nemzeti írásunk fejlődésének hátországát. A Rovás Infó egyik küldetése, hogy a jó példákat megossza és ezzel cselekvésre ösztönözze a magyar szellemi kincsek megóvását, fejlesztését és használatát célul kitűző szervezeteket és magánszemélyeket.
Könyvadomány
Nemrég adhattunk hírt a Kapuváron rendezett “rovás ünnep” eredményeiről, melyek most Szolnokon találtak követőkre. Szolnok és kistérségi környezete a legújabbkori rovás újjászületés egyik fontos helyszíne, ugyanis innen indult el a Rovás Alapítvány Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-mozgalma, illetve a rovásos házszámtáblák használatának hagyománya is. A helyi közéletben gyakran jelenik meg nemzeti írásunk, melyben segít a helyi média kitüntető figyelme is.
Most a közélet területéről kaptunk újabb hírt, miszerint a Jobbik polgármester jelöltje – aki a korábbi táblaállítást is szervezte – rovás szakkönyvadományozást indított Szolnokon.
“A Rovás Alapítvány jóvoltából adomány könyveket tudok eljuttatni a szolnoki könyvtárakba és a levéltárba legkésőbb a jövő héten. Kevesen tudják “Szolnokon már 1981-ben is készült rovásbetűs szobor, amely viszont soha nem került felavatásra. Írástörténeti jelentősége mégis kiemelkedő”
A szobor a Szolnoki Levéltárban található. Az ajándék célja, hogy minél többen bepillantást nyerhessenek az egyetemes kultúra és a magyar szellemi örökség szerves részét képező rovásműveltségbe.”
(Kiss Gabriella – eredeti bejegyzés)
Bízunk abban, hogy az új nemzedékeknek egyre több lehetősége lesz az oktatási és közművelődési intézményekben megismerni nemzeti írásunkat. Ezen erőfeszítésekről szóló beszámolókat mindig szívesen teszi közzé a Rovás Infó.
Kapcsolódó cikkek:
