Ráduly János elismert néprajzos és rovás-kutató értékeli a rovásszámok kortárs kutatóit.
Régi rovásszámainkról
Érdekes tanulmányt közölt 1990-ben T. Tóth Sándor A matematika építőkövei: a számok címmel (Művelődés. XXXIX. évf. június-júliusi összevont szám). Megállapította: ?A nyelvészet a számneveket többnyire az egyes nyelvek legrégebbi alapszavai közé sorolja. Írásunk egyik legrégebbi módja a rovás (?) Ilyen ?számírás? legrégebbről Morvaországból került elő. Egy farkaslábszárcsonton az 55-ös számot rótták fel ilyen módon: a lelet az őskőkorszakból származik (kb. 30.000 éves).?
Egészen frissen Hosszú Gábor (sz. 1963) szentelt a témának oldalnyi kis összefoglalót Rovásatlasz (Bp. 2013) könyvében. A művet recenzálva (sajtó alatt) ezt írtam: a szerző ?visszanyúlt a múltbeli gyökerekhez, föníciai, korai arám és birodalmi arám, pártus, székely-magyar, etruszk, római számjeleket vizsgált meg. Az arab számok bevezetése előtt tehát tisztes számrendszerekkel rendelkeztek őseink?.
Ugyancsak mostanában Rumi Tamás (sz. 1971) rováskutató állított össze 12 oldalas hasznos kiadványt. A címe: Rovásszámok 1-től 2199-ig. A füzet kiadója a Rovás Alapítvány. Készült: Kárpát-medence, Magyarország. Más bibliográfiai adatot nem látok. Példányt a szerzőtől kaptam 2013 augusztusában.
A könyv második oldalán ez (is) olvasható: ?a rovás írásiránya jobbról balra tart, ezért a számok is azonos irányban olvasandóak?. Mindez könnyen felfogható: közlünk – segítségként – két táblázatot, első a Rovás számjelek (1. ábra), a második a Példa a táblázat használatára: 462-es rovásszám kikeresése.
Az első, bal felőli oszlopban ?van a keresett (arab) szám a tízes helyi értékig? (460), ?s az oszlopokban megtalálható az oszlopfőn jelzett egyes helyi értéket is tartalmazó szám pontos rovásváltozata? (lásd a két nyilat és a bekeretezett számjegyeket). Kis kiadványát a szerző ?oktatási segédletnek? szánta. Jó eszköz mindannyiunk tudásának gyarapítására.
(e-népújság.ro – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
