Magyar rokonságkutatás a 19. században. Szentkatolnai és korának neves keletkutatóiról készült Vetési Zoltán összeállítása.
Honnan származik a magyarság állandó testvérkeres igénye? (folytatás)
Kőrösi Csoma Sándor halála előtti üzenetében így hagyatkozott:
?Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar az ősindiai kultúra tárházában!”.
Igazán felelős ember, halálát érezvén, a legfontosabbra hívja fel az utókor figyelmét. Így tekintsünk erre az üzenetre. A nagy tudós valamire rálelt, de munkáját nem tudván befejezni, hagyatkozik, talán éppen reánk.
?Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.? – ezt az emlékeztetőt állította dolgozószobájának falára gróf Széchenyi István.
Kőrösi nyomában jártak más nagy magyar Kelet-kutatók, mint Vámbéry Ármin, Szentkatolnai Bálint Gábor és Stein Aurél.
 |
 |
 |
| Vámbéry Ármin (1832 – 1913) |
Stein Aurél (1862 – 1943) |
Szentkatolnai Bálint Gábor (1844 – 1913) |
Bálint Gábor egy kis székely faluban, Szentkatolnán született. Nyelvész, Kelet-kutató, Ázsia-utazó. Érdeklődése már diák korában a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányult, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete, és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak a hatása. Megismerkedett a kor híres magyar turkológusával, Vámbéry Árminnal, aki támogatta a tehetséges ifjút, s nagy hatással volt rá. Életében 30 nyelvet tanult meg. Jelentős népmese- és népdalgyűjtést végzett. Részt vett Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójában. Mongóliai utazását Czuczor Gergely, A magyar nyelv szótárának egyik írója támogatta. Elsőként állított össze mongol-tatár-mandzsu-kalmük szótárt a világon.
Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finnugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírás emlékeket, valamint az oroszországi szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia eszelősnek bélyegezte; Hunfalvy Pál (Hunsdorfer Pál) pedig elégettette rovásírásos anyagát. Újabb keleti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudományos életből.
Bálint Gábor részletes etimológiai elemzéssel 3500 szó-egyezést mutatott ki a tamil és magyar között. E munka bemutatója a mellékelt könyv, melynek utolsó fejezete a magyar-tamil szavak és gyökök összevetése.
A finnugorista nyelvészek támadásai egészen Kis-Ázsiáig űzték, majd Athénben az arab és török nyelv tanításából tartotta el magát. Bár 1897-ben Kolozsváron egyetemi tanárnak nevezték ki, tudományos munkát többé már nem írt. A Tudományos Akadémia az ázsiai nyelvek tudósának, kutatójának munkásságát semmire nem értékelte, a 100 évvel ezelőtt meghalt tudóst azóta is agyonhallgatja.
Az egykori tudományos kutatás és megismerés mellé mára társult az élő kapcsolat igénye is. Két testvérnép megtalálásával indult el az él kapcsolat: egyik a kazakisztáni madjar, másik a kelet-turkesztáni ujgur. Azóta évről évre sor kerül testvér-találkozókra, és egyre bővül a találkozókon résztvevő népeknek a köre.
(Vetési Zoltán – Magyarvagyok.com – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
