Felvidék – a magyar feliratok kálváriája az Európai Unióban. A vasúti törvény csak szlovák feliratot ismer. Emelni kell a tétjeinket: legyen rovás felirat is!
Önrendelkezés = érdekérvényesítés
Évtizedek óta zajlik az összmagyar önsajnálat, hogy miként bánnak velünk, mit engednek meg nekünk ezek-azok. Pedig a kérdés az, hogy mit harculunk ki magunknak és milyen érdekeinket érvényesítjük.
Ezen törvényszerűségek ugyanúgy vonatkoznak az elcsatolt területeinkre, mint Magyarországra. Sőt, minden témára érvényesek a megállapítások, így nemzeti írásunk használatára is. Hiszen a Azcél-i kultúrpolitika ma is él, ahol a rovásműveltség a “Tiltott” és a “Tűrt” besorolás határán mozog – a “módszerváltás” után 23 évvel is.
Mindez fokozottan érvényes az idegen hatalmak fennhatósága alá került területeken, mint a Felvidék. Ezért bátran és a hatalom gyenge pontjait kihasználva folyamatosan meg kell jeleníteni érdekeinket, a rovás esetében a mindennapi használat mintáit.
Erre lehet példa a közúti jelzések és a vasúti feliratok rovásítása is.
Ez a közeli jövő a Felvidéken – mindez csak rajtunk múlik
A vasúti feliratok kétnyelvűsítését szorgalmazzák
Levélben kért segítséget a vasúti feliratok kétnyelvűsítéséhez a vasútállomással rendelkező felvidéki magyar települések önkormányzataitól a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala – közölte Tokár Géza, a civil ernyőszervezet szóvivője csütörtökön az MTI pozsonyi irodájával.
(MTI) – A civil szervezet a hét folyamán összesen 95 felvidéki magyar település önkormányzatát kérte meg arra, hogy ők is igényeljék a vasúti feliratok kétnyelvű megjelenítését a szlovák államvasutaktól (ZSR). Segítségül a levélhez mellékeltek egy szlovák és egy magyar nyelvű felkérést, valamint egy kérvényt, amelyet már csak az adott település adataival kell kiegészíteniük az önkormányzatoknak.
“A kéréssel minden olyan települést megkerestünk, ahol vasútállomás is található, és a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot” – mondta Tokár Géza.
A hatályos szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény elméletileg lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a kisebbség nyelvén is feltüntessék a vasútállomások nevét. A vasútról szóló törvény viszont nem engedi meg, hogy a vasútállomások nevét a szlovákon kívül más nyelven is feltüntessék.
A törvényi háttér rendezése érdekében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala egy, a vasúti megállók kétnyelvű megjelölését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot is készített. Bár a cél elérésének érdekében A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi biztosa is segítséget ígért, a vasút vezetőivel nyáron történt találkozója óta nem született érdemi előrelépés. A vasúti kétnyelvűsítés ügyével – minden fél igényét kielégítő megoldást ígérve – a közlekedési tárca is foglalkozik, egyelőre érzékelhető eredmény nélkül.
A vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében folyó kampány már több mint egy éve tart. Egy sor civil szervezet és néhány önkormányzat mellett a felvidéki magyarok politikai érdekképviselete is síkra szállt az ügy mellett. A szlovák államvasutakhoz eddig érkezett kéréseket a vasút rendszerint a törvényi feltételek hiányára hivatkozva utasította el. Hasonló indoklással távolították el a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom által nyáron felújított ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomásról az ott elhelyezett kétnyelvű táblát is.
(polusonline.com – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
