Korábban írtuk, hogy a rovás germánosítása mögött politikai cél sejlik. S rá pár napra máris erről szól a Nyest.hu … meg a kommentjei.
Történelemhamisítás és politikai szolgálat
Nincs két hete, hogy felhívtuk a figyelmet a rovás germánosítási kísérletének valódi céljaira. Azzal, hogy Michael Everson – André Szabolcs Szelp és társai rúnára, vagy rúnaszerűre nevezik át a magyarság ősi rovás írását, elősegítik a bizonyos politikai körökből sugallt, hamis képzettársítás újjáélesztését, hogy a rovás is egy náci, nyilas, rasszista, antiszemita, stb. írás.
Most a Nyest.hu nyelvészeti portál közöl – amúgy érdekfeszítő kortörténei adalékokkal szolgáló – cikket egy másik germán sajátosság, a gót betűtípus és Adolf Hitler, a nácik, valamint a korábbi német történelmi korok kapcsolatáról. Természetesen már a bevezető szövegben ott szerepel a rovásírás, egy mondatban a német világuralommal, a nácikkal, illetve a véres és kegyetlen jelzőkkel.
Köszönjük meg ezt a nemzeti írásunk germánosítása hazai támogatóinak!
Német nyelvterületen nem a rovásírás volt a hagyományőrzők kedvence, hanem a gót betű. Viszont a külföldi szemnek szokatlan írás akadályozta a német világuralmi terveket, így a nácik útjában volt… Minden kiderül a véres és kegyetlen betűtípusvitáról!
Olvasói kérésre most utánajárunk annak, igaz-e az elterjedt elképzelés, ami a gót betűs írást a náci Németországgal köti össze. Hitlerék a gót betűket kedvelték, vagy épp ellenkezőleg?
(Forrás: Wikimedia Commons / Lucian Bernhard (1883?1972))
Két írás egy nyelven
A törtvonalú betűknek is több típusuk van, ezek egyike a szakmai berkekben is gótnak nevezett. A németben a törtvonalú betűk általános elnevezése a Fraktur, mely szintén a törtvonalú betűk egy típusa (magyarul fraktúr alakban használatos). Cikkünkben a köznyelvben elterjedt gót betű elnevezést használjuk.
(A szerk.)
A latin eredetű nyomtatott betűtípusok két nagyobb családba sorolhatók: ezek az antikva és a gót (más néven törtvonalú) betűk. Mi Magyarországon az antikva betűket használjuk, ez a cikk is egy antikva betűtípussal íródott.
A gót betűk a középkorban, német nyelvterületen alakultak ki. Ekkoriban más országokban is gót betűkkel írták a kódexeket, Magyarországon is születtek ilyen művek. Az első európai nyomtatott könyvek szintén gót betűsek voltak – Gutenberg a kódexeket próbálta utánozni.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ahogy a könyvnyomtatás iparszerűvé vált, német nyelvterületen a gót betűk, Európa más vidékein az antikva betűk terjedtek el. Magyarországon erős volt a német kulturális befolyás, de némi ingadozás után végül mégis az antikva vált bevetté. A 15-16. század során a német kultúrkörben is teret hódított az antikva és kialakult a kétírásúság (németül Zweischriftigkeit): a német szöveget gót betűkkel, az idegen, elsősorban latin jövevényszavakat antikvával szedték.
(Forrás: Wikimedia Commons / MatthiasKabel / GNU-FDL 1.2)
A nagy betűháború
A tizenkilencedik században tört ki először nagyobb vita a gót betűk körül – egyre többen érezték úgy, hogy a sajátos német íráskép elzárja a németséget a nyugati kultúra fő áramától. Több modernizált gót betűtípus is született, például ilyen volt Emil Rudolf Weiß alkotása, a Weiß-Fraktur.
A politikai baloldal javarészt amellett állt ki, hogy teljesen át kellene térni a máshol bevett antikvára, míg a jobboldal a hagyományőrzés mellett foglalt állást. Otto von Bismarck kancellár is a gót betűket kedvelte, mert az antikva betűs szöveget lassabban tudta elolvasni. Ez nekünk furcsa, mert mi pont a gót betűket találjuk nehezebben olvashatónak, de igazából ez főleg megszokás kérdése.
(Forrás: Wikimedia Commons / AD.BRAUN & Cie Dornach)
Az újítók egymással sem értettek egyet: az 1920-as években a Bauhaus tipográfusai amellett érveltek, hogy az antikva betűk közül is csak a talp nélküliek az elfogadhatók, mert ezek modernebbek. Egészen furcsa javaslatok is születtek; volt, aki például amellett állt ki, hogy az antikva bevezetésével egy időben a nagybetű-kisbetű különbségtételt is el kellene törölni!
Ez a zűrös időszak volt a tipográfia aranykora: számos modern, kísérletező betűtípus született. Ezek közül sok máig népszerű, például az 1927-ben Paul Renner által tervezett Futura még a Holdra is eljutott!
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA, Dna-webmaster)
Hazafias betűk
A virágzásnak a nácizmus térnyerése vetett véget. A német nemzetiszocialisták többsége eleinte kevéssé meglepő módon a hagyományos gót betűket támogatta – Rennert le is tartóztatták ?németellenes? tevékenységéért, és más tipográfusok sem alhattak nyugodtan. Eközben az olasz fasiszták viszont rajongtak az új, modern antikváért, Mussolini egyenesen kitüntette Rennert.
Már a kezdetektől voltak azonban olyan német nácik is, akik az antikva mellé álltak, közéjük tartozott például a befolyásos Goebbels propagandaminiszter is. Ha megnézzük az 1936-os berlini olimpia grafikai anyagát, találhatunk gót és antikva betűket egyaránt – akár egyszerre is, mint a következő bélyegen:
(Forrás: Wikimedia Commons / NobbiP)
Zsidó írás?
1941-ben fordult a kocka. Martin Bormann, a pártkancellária feje bizalmas körlevélben tiltotta be a gót betűket! A rendelet szövege a következő bizarr kitételt is tartalmazta: ?Az úgynevezett gót írás valójában schwabachi zsidó betűkből áll?. (Schwabach észak-bajor város nevét egy elterjedt gót betűtípus viselte.) A nácik igen váratlanul szánhatták el magukat erre a lépésre, mert a körlevél fejléce még gót betűkkel tartalmazta a ?Nemzetiszocialista Német Munkáspárt? és a ?Führer helyettese? feliratokat!
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mi adhatott okot erre a hirtelen irányváltásra? A hivatalos szöveg árulkodó – kiemeli, hogy a külföldön is terjesztett sajtóanyagoknak minél gyorsabban át kell állniuk a ?normál írásra?, azaz az antikvára. A történészek szerint azért szabadultak meg a nácik a gót betűktől, hogy propagandájukat más európai országokban is hatékonyabban tudják terjeszteni. A megszállt területek lakossága szintén nehezen boldogult a szokatlan gót betűkkel. A hagyományos írás a német világuralom útjában állt, ezért meg kellett tőle szabadulni…
Napjainkban
A Harmadik Birodalom elvesztette a második világháborút, de a gót betűk nem tértek vissza. A gót betűs kézírást több német szövetségi állam is megpróbálta a háború után újra bevezetni. Ez az írás azonban az antikva használói számára még a nyomtatott gót betűknél is nehezebben olvasható:
(Forrás: Wikimedia Commons / -donald- / GNU-FDL 1.2)
A gót betűk végérvényesen kimentek a divatból, ma Németországban is legfeljebb csak dekorációs célokra használják őket, ha a hagyományos értékeket vagy valaminek a régiségét próbálják hangsúlyozni. Törtvonalú betűket látva nem kell rögtön a nácizmusra gondolnunk, például a balközép politikai irányultságú Berliner Zeitung fejléce is gót betűs. A mai neonácik közül mégis sokan előszeretettel használják a gót betűket – valószínűleg fogalmuk sincs arról, hogy eszmei elődeik betiltották ezt az írásmódot!
(Nyest.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
nazi
