Úgy tűnik, hogy nyelvészek is jártak a Kurultájon, s feltűnt nekik a sok-sok rovásfelirat, rovástermék és rovott könyv.
Rovás mindenhol
Örömteli, hogy a Rovás Alapítvány tevékenykedésének eredménye most már egyre határozottabb hatást ér el. Míg más rendezvényeken leszedik a rovásfeliratokat, addig itt építő munkáról számolhatunk be, senki nem háborgott a rovás láttán, még a nyelvművelők sem. A nyelvművelő cikkíró viszont nem tudja, hogy nem kétnyelvűek, hanem kétírásúak a feliratok, hiszen magyarul olvassuk mindegyiket…
- Rovásos tájékoztatótáblák a Kurultájon
- Postai irányítószámok és utcajegyzék c. könyv, mely rovással is feltünteti a településeket és a nagyvásorok utcáit is
- Rovásos Újszövetség
Kurul táj magyar ecsettel
Huszonhárom (turáni) rokon nép, magyar küldöttség és nagyszámú érdeklődő részvételével rendezték meg idén Bugacon a harmadik magyarországi Kurultajt. De mire találhatott a pusztában a nem hun vagy türk tudatú látogató?
A híradások szerint óriási sikerrel zárult a 2012. augusztus 10-12. között Kurultaj, a hun és türk tudatú népek törzsi gyűlése. Míg az előzetes nyilatkozatokból, híradásokból csak az derült ki bizonyosan, hogy a Kurultaj mint hagyományőrző rendezvény szervezése összhangban van a kormány külpolitikai stratégiájával, a rendezvényre felkészületlenül érkezett látogató sem maradhatott sokáig ideológiailag képzetlen.
Az egyébként (párt)politikamentesnek hirdetett tábor bejáratát szinte lehetetlen volt a Hazai Pálya Kurultaj-különszámának kézhezvétele nélkül átlépni. A tematikáját tekintve is meglehetősen változatos lapból próbáltuk meg kiolvasni, mi is az az eszmei cérna, amire a gyűlésen tapasztaltakat felfűzhetnénk, a főszervező, Bíró András Zsolt tág meghatározása azonban keveset segített bizonytalanságunkon: ?A Turán kifejezéssel érzékelteti a [rendezvényt szervező] Magyar-Turán Alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja, hanem a Kárpát-medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai (távoli, akár ázsiai régiókba is elvezető) szakaszait és rokoni kapcsolatait is. Méghozzá nemzetközi együttműködésben a különböző országok, különösen a rokon népek tudományos intézeteivel és szakembereivel.?
Parázsló lelkesedés (Forrás: A. G. Hunter)
A következő oldalon Vona Gábor, a Jobbik elnöke valamivel egyértelműbben körvonalazta nyilatkozatában a Kurultaj ideológiai hátterét.
A kormány 150 millió forintot különített el a költségvetés tervezetében a finnugor világtalálkozó megszervezésére. (?) Teszik mindezt úgy, hogy a finnugor származáselmélet máig csak egy nyelvészeti teória, nem pedig történeti tényekkel alátámasztott hagyomány. Ma már csak néhány helyen tartja magát ez a nyelvészeti elmélet, mely már megalkotásakor is hibás volt, és a legnevesebb kutatóink tiltakoztak ellene, ezért csak Habsburg hatalmi erővel tudták diadalra emelni. A mai napig is csak erőszakkal tartják életben, tehát aki felemeli szavát ellene, azt eltávolítják az oktatásból. (?) A Finnugor Világkongresszus helyett a Jobbik kormányra jutása esetén a Turáni Népek Világtalálkozóját szervezné meg. Vona Gábor, a Jobbik elnöke lapunknak elmondta: elismerik, hogy a vándorlások során a magyarok kapcsolatba kerültek finnugor népekkel, ám vér szerinti rokonság nincs közöttük. A pártelnök szerint a turáni vonalat kell erősíteni, ezzel fizetve meg az elmúlt 60 év adósságát.
Az interjúból többé-kevésbé világosan kiderült tehát, mi nem tartozik a turáni definíciójába, bár némileg bizonytalanok voltunk abban a tekintetben, miben is különbözne pontosan a megrendezni kívánt Turáni Népek Világtalálkozója a Kurultajtól, illetve milyen hihetetlen hatalmi erőt képviselhettek a pártelnök szerint a Habsburgok, ha még az elmúlt hatvan évben is az ő ténykedésük eredményeként képeződött az adósság a magyarság származáselméletének vitájában.Hun van itt a szinkretizmus? Bár a szervezők világképét is nehéz a hallottak-olvasottak alapján pontosan rekonstruálni, az árusoknak köszönhetően a Kurultaj látogatói még a szervezők Turán-definíciójánál is szélesebb ideológiai palettáról válogathattak. A minden nagyobb vásárban megtalálható kötelezők – tarsolylemez, íjászfelszerelés, Nyírő-összes – felmondásán túl a Kurultajon a látogató kirgiz népzene vagy magyar regölés hangjaira gyönyörködhetett a vásározók Kisrománia-póló, Jézuspasszport és sámánfelszerelés alkotta kavalkádjában, miközben árnyék híján köleses sörrel próbált valamelyest védekezni a hőség ellen.
Erősebb volt az átlagosnál a rovásírás-felhozatal is. A szervezők által elhelyezett ?kétnyelvű? feliratokon kívül találkoztunk rovásírásos Újszövetséggel, rovásírásos fenyőfa-csemetékkel, rovásírás-tankönyvekkel, sőt, rovásírásos irányítószám-jegyzékkel is, bár utóbbi csak ?Belső-Magyarország? adatait tartalmazta.
Sok van a rovásán (Forrás: A. G. Hunter)
A turáni identitás egyik legmeghatározóbb eleme a látottak alapján a rovásírás lehet. Nyelvészeti vonatkozású állásfoglalást ezen kívül mindössze egy sátron lehetett olvasni, ahol is a házilag gyártott, gondosan vízhatlanított ismeretterjesztő plakátocskákon az obligát Bowring idézet mellett a tulajdonosok a magyar nyelv magas etimontartalmára tartották fontosnak felhívni a figyelmet. A magyar nyelv ősiségét hirdető állítások bizonyítására Fogarasi János, a Sorbonne névtelen tudósai, valamit némileg meglepő módon az Ószövetség sorakozott fel. Az eklektikus idézetgyűjtemény alapján az olvasó értesülhetett arról, hogy eredetileg ?mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala? (1Mózes 11,1), ezt az információt pedig összevethette a forrásként megjelölt másik igehellyel, mely szerint ?Sém, Arpaksad, Selah, Héber, Peleg, Reú, Szerúg, Náhor, Táré, Abrám, azaz Ábrahám? (1Kórnikák 1,24-27). Megtudhattuk továbbá azt is, hogy ez az egy nyelv kizárólag a magyar lehetett, hisz ?nélküle érthetetlen és értelmetlen lenne a világ és egy ilyen világnak mi értelme lenne??
Fokozta még a bizonytalanságot, hogy míg résztvevők felsorolásakor a huszonhárom meghívott népcsoport mellett a magyarságot egységes tömbként nevezték meg a szervezők, a küzdőteret körülölelő zászlóerdőben a magyar mellett árpádsávos és székely zászló is szerepelt, és külön sátrat kaptak a kun, jász kapitányságok is.
Winter is coming
A résztvevők eszmetörténeti beágyazottságát még nehezebb lenne behatárolni: az ünnepélyes megnyitót követő seregszemlén a honfoglalás-kori viseletbe öltözött lovas egységek mellett csikósok, betyárok is felvonultak, egy-két küldöttség pedig szinte a Trónok harca forgatásáról érkezett.
A látottak alapján az a benyomás alakult ki bennünk, a Kurultaj résztvevői nem politikai rendezvényként, inkább családi összejövetelként, számos esetben jelmezes RPG-táborként tekintenek a törzsi gyűlésre.
(nyest. hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
