A Kárpát-medencei és Kelet-európai íráskultúrák kapcsolatainak kutatása során előkerül a kazárok történelme. A tévhiteket oszlatja Obrusánszky Borbála írása.
Tudomány vagy politikai okkultizmus?
Mind a Kárpát-medencei bejövetel, mind nemzeti írásunk története sok tisztázni való kérdést vet ma még föl. A politika azonban több oldalról is nehezíti a tudomány dolgát. Ez a helyzet a kazár-magyar kapcsolatok (történelem, hadügyek, írásműveltség) terén is, ahol sokan – ugyan teljesen ellentétes érdekektől vezéreltetve – a kazárok és a zsidók egybemosásával próbálkoznak.
Obrusánszky Borbála a Barikádban megjelent cikke a Mazsihisz politikai nyilatkozatával kapcsolatban tárgyalja a kérdéskört. Gondolatébresztőként, az írástörténettel is összefüggésben lévő részekből idézünk.
Kazárok eredete
Először a kazár kérdést kell tisztáznunk, hiszen ma is vannak olyan kutatók, akik úgy vélik, hogy a kazárok zsidók voltak. Az elméletet Arthur Koestler újságíró – tehát nem tudományos kutató – találta ki, ő volt az első, aki monográfiájában (A tizenharmadik törzs) azt próbálta bizonygatni, hogy az európai zsidóság a kazár “zsidóktól” származott, vagyis úgy vélte, hogy a kazárok maguk is zsidók voltak. … Koestler elmélete tovaburjánzott, és ma már az interneten olyan cikkek jelennek meg, hogy az ókori kimmerek és a szkíták a zsidók tizedik, elveszett törzse volt.
A kazárok eredete azonban a helyi, kaukázusi adatok fényében mást mutat. Azok szerint egyértelmű, hogy nem Közép- vagy Belső-Ázsiából érkeztek a VI-VII. század folyamán, hanem már Attila idején is a Kaukázusban éltek, egyes történészek a késő hun ak-katzir törzset látják benne. … Nemcsak külső, hanem egy belső forrás is rendelkezésre áll a kazár eredetkérdés tisztázásához. Ez nem más, mint az egyik kazár uralkodó levele a X. század közepéről. József kagán 955 körül levelet írt egy hispániai zsidó hittudósnak, aki korábban aziránt érdeklődött, hogyan lettek a kazárok zsidó hitűek.
József kagán beszámol arról is, hogy a zsidó hit nem általános a birodalmon belül, azt csak a kagán, a bég és a magas állami hivatalok vezetői gyakorolják, az uralkodó védelmét ellátó zsoldos csapat már muszlim hitű. Ezenkívül az országban “pogány” hitűek jelentős számban élnek. Muszlim földrajztudósok pedig arról értesültek, hogy a kazárok között a zsidóknál nagyobb számban éltek muszlimok, keresztények és táltos hitűek. Ez azt jelenti, hogy a zsidó hit nem terjedt el széles körben a birodalmon belül, hanem csak egy szűk, udvari kör ismerte a tanításokat.
Magyar-kazár kapcsolatok
A finnugrista történészek egyetlenegy forrást, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című feljegyzését vették alapul, hogy bebizonyítsák: mi, magyarok a kazárok függésében éltünk évszázadokon át. Igaz, a forrást kicsit elferdítették, hogy elméletüket alátámasszák. A bizánci uralkodó a magyarok története kapcsán valóban megemlítette, hogy három évig együtt harcoltak a kazárokkal, ebből a három évből – érthetetlen módon – az idő előrehaladtával már háromszáz éves függés lett…
A kazár függés ellen szól a bizánci császár azon adata, miszerint a kagán házassági ajánlatot tett a magyar vajdának, Levedinek, ami azt bizonyítja, hogy egyenlő félnek, szövetségesnek tekintette a magyarokat, nem pedig alattvalónak. A kaukázusi források pedig úgy tudják, hogy a hun utód kazárok a VIII. századi arabok elleni háborúban szövetséget kerestek, és a szomszédos népekkel együtt próbálták megállítani a délről támadó ellenséges erőket.
A VIII. század elején valóban találunk három olyan évet, amikor együtt harcolhattunk a kazárokkal a Kaukázusban. A történeti adatok alapján mi, magyarok egy bizonyos időszakban a kazárok katonai szövetségesei voltunk, majd Árpád magyarjainak nyugatra költözése után a kaukázusi magyarok és a szavárdok (szabír) a XI. században is jó viszonyt ápoltak az akkor már muszlim hitre átváltó kazárokkal.
Héber források tanúvallomása
… A műben szerepel Josziphon nevű itáliai zsidó tudós 940 körüli munkája a magyarok régi történetéről, és kifejti, hogy a magyarok Noé harmadik fiától, Jáfettől származnak. A vízözön utáni népek egyik ősapjának a legidősebb fia, Gómer volt, aki Togarmahot nemzette. Neki tíz fia volt, az egyiket Ungrinak neveztek. A Togarmah név ugyanaz, akire József kagán is hivatkozik, ami arra utal, hogy ez a leszármazási táblázat elevenen élt a Kaukázus-vidéki szkíta és hun népek között.
Kohn a Gómer névvel a magyar krónikák Magorját azonosította és kijelentette, hogy a zsidó források alapján bizonyosnak vélhető a hun-magyar rokonság. A kortárs Josziphon sem tudott szoros zsidó-magyar együttélésről, sem arról, hogy a judaizmus valamilyen szerepet kapott volna a hungárusok életében. …
(OB – Barikád 2012.04.16 – teljes cikk)
Kapcsolódó cikkek:
