Végleg megtörni látszik a rovásműveltség köré évszázadok alatt épített vesztegzár. Nemzeti írásunk most az Apáczai Nyári Akadémia témái közé került.
Székely?magyarul van!
Guitman Barnabás, aki a bizonyost keresi a rovásírás területén
Eredete tisztázatlan, elterjedtsége bizonytalan, elméleti megközelítése számtalan, a körülötte való hullámverés jelentős. A székely?magyar rovásírásról van szó. Guitman Barnabás, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem kora újkori művelődés és történelem, valamint egyháztörténet tanára nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az Apáczai Nyári Akadémia előadássorozatában e kényes témáról számolt be pedagógus kollégáinak. Guitman Barnabás mondandójakor rögvest határozott álláspontra helyezkedett az alfabetikus írásrendszer elnevezésében.
? Magyar rovásírásról beszélek, hisz meglehet, a legtöbb forrás a Székelyföldről származik, attól nem kizárólag csak ott használták, s ott sem a székely tájnyelv leírására, hanem a magyaréra. A rovásírás nemzeti közkincseink közé tartozik, akárcsak mondókáink, népmeséink.
Honnan ered az írásrendszer?
? Erre többféle elmélet született: vannak, kik szerint Mátyás király udvarában keletkezett, ám látva a korábbi forrásokat, ez nem tartható állítás. Sebestyén Gyula és Németh Gyula a belső-ázsiai türk rovásírásból eredezteti, mások szerint viszont avar?kazár rokonvonásokat mutat fel.
Mégis mennyire volt elterjedt a magyar rovásírás?
? A honfoglalás idején valószínűleg már létezett, s bár az Árpád-korban hivatalosan nem használták, hagyománya apáról fiúra szállt. Telegdi János katolikus főpap a 17. században rovásírásos tankönyvet (Rumidenta) jelentetett meg, humanista tudósok pedig kutatták az írásjelek titkait. Az idő tájt titkosírásként is szolgálhatott a magyar rovásírás. Száz évvel később Székelyföldön még használták a jelrendszert.
Mi bizonyítja a rovásírás 895-öt előtti meglétét?
? Találtak egy 860-ra datált szöveget egy fúvókán Somogy megyében, egy valamikori vashámor területén való kutatás során. Máig vitatkoznak a jelentésén, de a rajta levő betűk és ligatúra (összevont betű – a szerző) a magyar rovásíráshoz köthető. Még sok lelet kerülhet elő az elkövetkező időkben.
Ez arra enged következtetni, hogy már Árpád bevonulása előtt éltek a Kárpát-medencében magyarok. Rosszul következtetek az elmondottakból?
? László Gyula kettős honfoglalásról alkotott elmélete igen elterjedt, s bár rengeteg a bizonytalanság az 1100 évvel ezelőtt történtekről, vélhetően igaz. László elmélete mellett szólhat a Somogy megyei lelet is.
Milyen hangtörvényeknek engedelmeskedett a talált honfoglalás előtti magyar szövegemlék?
? Sok nyelvtani adatot nem lehet nyerni a forrásból, hiszen egy ötbetűs, -nak ragos szóról van szó. A kutatók vitáznak a másik két betű olvasatáról, meglehet, hogy csak egy hosszabb szó töredéke a felfedezés. Viszont a bolognai írásemlék már jobban árulkodik a rovásírásról. A Székelyföldön egy olasz katona székely írásjelekkel telerótt botot talált, melyet átmásolt és hazajuttatott. Egyesek az átmásolt szavakat a mai kiejtés alapján olvassák, tehát a gyümölcs és király kifejezéseket a késő középkorban nem gyimilcsként és králként használhatták, ahogy azt az Ómagyar Mária-siralom és a Halotti Beszéd és Könyörgés olvasatai feltüntetik.
Miket jelöltek a rovásírással?
? Használói például templomok homlokzatába vésték nevüket, a dátumot, esetleg foglalkozásukat. De feltételezzük, hogy ezt az írásmódot ismerői más területeken (elszámolások, iratok) is alkalmazták.
Manapság a rovásírás a fénykorát éli. Számos irodalmi mű ma már ily módon is olvasható. Nem túlzás ez?
? Nem kötelező az internetről letölteni az Egri csillagok rovásírásos változatát… Az a baj, hogy a magyar kulturális élet jelenlegi vezetőinek nincs kialakult álláspontja a rovásírásról. Ha mégis van, az többnyire elutasító. S emiatt számos vadhajtás sarjad ki olyan szerzők tollából, akik felemásan sajátítják csak el az írásrendszert, akik nyelv- és írástörténeti képzettség nélkül ugranak fejest a tudományba. Ők ártanak a legtöbbet a rovásírásnak.
(Magyarszo.com)
Kapcsolódó cikkek: