Tanulságként álljon itt egy borúlátó cikk 2003-ból: ugyan minek a rovásos helynévtábla? Szóljon ez azoknak, akik még ma is hitetlenek. Nem lesz szükség 7 évre, hogy belássák tévedésüket!
Nyelvünk a hazánk? Táborozás a Szejkefürdőn
Nyolc éve minden nyáron, a júliusi konfirmálás után a székelyudvarhelyi 3-as számú református egyházközség Hegyi Sándor lelkipásztor vezetésével egyhetes táborozást szervez az egyház újdonsült teljes jogú tagjai számára. Székelyudvarhelyen az idén 143 református fiatal konfirmált, közülük 44-en a szombatfalvi templomban. Ebből a csoportból 21 fiatal vett részt a szejkefürdői sátortábor programjában.
? Nem nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk. Nyelvünk tehát a hazánk – idézte Ravasz László püspök szavait Hegyi tiszteletes úr a Hargita Népe érdeklődésére készített beszámolója elején. A tábori élet vezérgondolatául választottuk az elhangzott idézetet – folytatta mondandóját a lelkipásztor ?, ugyanis, amint említette, nagy szükség van ma arra, hogy az anyanyelv megbecsülése által nyílhasson rálátása a fiatalnak kisebbségi létünk különböző és különféle kérdéseire.
A Gábor Áron gépgyár villájában tartottunk mindennap az áhítat és ima után irodalmi és történelmi ismeretterjesztő órákat, amelyekhez felhasználtuk az Ezer esztendő című millenniumi olvasókönyvet. Eddig minden évben ellátogattunk Farkaslakára és Lengyelfalvára, az előbbi helyen Tamási Áron, utóbbin Orbán Balázs szellemiségét és emlékét idéztük, ápoltuk. A székelyudvarhelyi Major-családnak köszönhetően az idén ellátogathattunk Énlakára is, a gyermekek is megnézhették a világörökség részeként számon tartott híres templomot, benne a szakmunkák által sokat emlegetett székely rovásírást is. (Az egykori bankigazgató, Major Sándor és vállalkozó fia két terepjárót bocsátott rendelkezésünkre, gesztusukért ezúton is köszönetet mondunk.) Láttuk az énlaki temetőben a híres hársfát, valamint az elpusztult turulmadárral illusztrált I. világháborús emlékművet, amelyet Patakfalvi Zsigmond énlaki tanító állíttatott.
Itt jegyzem meg, hogy némelyek fölöslegesen szorgalmazzák, hogy a székelyföldi települések nevét írják ki a helynévtáblára székely rovásírással is, mert nem lesz sikere, ugyanis mint az élet sűrűjének ismerője, állítom, hogy néhány emberen kívül ma már senkit sem érdekel a rovásírás. Sem a fiatalokban, sem a tanárokban nincs hajlandóság megtanulni a rovásírásos ábécét… Magyarul kell jól megtanítani a gyermekeket, illetve tanulókat, diákokat.
A tapasztalat sajnos az, hogy sok a helytelenül író és beszélő fiatal! Az egyik nap Geréb Péter udvarhelyi tanár, helybeli cserkészvezér kalauzolásával a sükői Rezre kirándultunk, onnan láttuk igazán, hogy a hírhedt csereháti épület stílusa mennyire nem illik bele az udvarhelyi városképbe. A táborozást záró július 20-i istentiszteleten jelen volt Incze Béla egyházközségi főgondnok is – zárta a szejkefürdői táborozásról szóló beszámolóját Hegyi Sándor lelkipásztor. A krónikás még két kérdést intézett hozzá: 1. A konfirmálók mennyire értik a kátét?; 2. Hogy halad az öregotthon építése?
? A kátét nálam mindenki mindig jól tudja. Ez azonban csak a magvetés. Hogy milyen lesz az aratás, azt csak a nagybetűs Idő tudja megválaszolni. Október végére szeretnénk befejezni az új épület külső vakolását, addig – remélem – a szerelési munkálatok is elkészülnek. A helybeli gyülekezeti támogatás szerény, a szükséges pénz java részét a hollandiai Zoethermer testvérgyülekezetétől kapjuk. Játékos gyermekműsorokat, koncerteket, magyar vacsorákat szerveznek, a bevételt bankon átutalják számlánkra. Legutóbb 40 ezer euró érkezett zoethermeri gyermekeknek köszönhetően. Őszre kilenctagú küldöttség jelezte érkezését. Szeretettel várjuk őket.
(KOMORÓCZY GYÖRGY – erdeti cikk: itt)
Kapcsolódó cikkek:
