2011 február 8-án és 22-én ismét rovásklub Érden. Tájékoztató és beszélgetés a Czippán Istvánnal.
Rovás programok – Érd – Vezeti: Czippán István 06-30/96-00-566
Február 8. kedd 17 óra
- Felkészülés az összerovásra
- Előadó: Czippán István
Február 22. kedd 17 óra
- Az ősi magyar rovásírás és annak sajátosságai
- Dittler Ferenc előadása
Dittler Ferenc, összerovásos művével.
Miért fontos ma a rovásírással, helyesebben rovással foglalkozni?
Czippán István: Valóban a rovásírás olyan egymás melletti két szó, mely ugyanazt jelenti. Valamikor rótták a betűket, ami az írás egy módja volt. Talán jobb is lett volna a rovó szakkör elnevezés, mert az kifejezőbb. Meg kell említenem, hogy ez a klub, – több év kihagyás után -folytatása egy előző rovásíráskörnek, mely teltházas előadásokat is tartott. Gondolok itt Tolcsvay vagy Szörényi Levente előadására.
A körben nemcsak a jeleket tanuljuk közösen, előadásokat is hallgatunk. Minden második kedden találkozunk. Egyik alkalommal rovunk, gyakorlunk, beszélgetünk, a másik alkalomra előadókat hívunk. Kovács Imre Barna kalligráfus, az írásokról általában beszélt. A kalligráfia a díszes, szép kézírással, annak művészi fokú gyakorlásával foglalkozik. A másik előadáson a honfoglalásról és az azt megelőző pár évtizedről, én meséltem: az Árpád nemzetség, a Turul nemzetség kultúrája, őseink nyelve és a nyelvet megörökítő írás volt a téma. A Kárpát-medencében nagyon sok rovott emlék van. Ezek egyike a 8. századból származó szarvasi tűtartó, melyen 58 rovásjel található és olvasható mai magyar nyelven! Hozzátartozik a történelmünkhöz, hogy volt és van ilyen írásunk. A honfoglaláskori egyéb emlékeinkkel együtt adnak egy olyan képet, ami a magyarság kultúrájára emlékeztet és megtart bennünket.
Ma hol használjuk vagy használhatnánk a rovást?
Kedves diákszokás, hogy a gyerekek a rovást nem ismerő tanárok óráin így leveleznek. Jómagam az 50-es éveimen túl voltam, amikor először találkoztam ezzel az írásformával. A mi korunkban az iskolában meg sem emlékeztek róla. 50-60 évig a rovásról szó sem esett. Nemrég viszont megjelent az első nagyobb lélegzetű könyv, az ?Egri csillagok? is rovással. Azt azoknak ajánlom, akik már folyamatosan tudnak olvasni, mert csak úgy élvezhető a szöveg.
A klubban különböző tudású emberek vannak. Van, aki már leírta a Himnuszt, vagy a Toldit, de van, aki most találkozott először a rovással. Hogyan lehet velük együtt foglalkozni?
Nagyon jó könyvet használunk. Friedrich Klára Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című művét. Nem véletlenül esett erre a könyvre a választás. Szórakoztató feladatok is vannak benne, és a gyakorlatokat azok is el tudják végezni, akik teljesen elölről kezdik a tanulást. A közösség kedvesen duruzsolva, egymást segítve oldja meg a feladatokat. Mindez élvezetes mindenki számára.
Nehezen megtanulhatóak a jelek?
Egyrészt nehéz megtanulni, mert hasonlóak a jelek, másrészt könnyű, mert egyfajta logikával – az előbb említett szakkönyv is javasol egyet – három csoportra osztva könnyebben megjegyezhetőek. Régen fába, kőbe, maradandó anyagba róttak, ami azt jelenti, hogy a jelek többsége egyenesekből áll. Nehéz ezekbe az anyagokba ívelt vonalat róni.
A magyar nyelv szabályai szerint rovunk?
Igen. Annak idején a magyar nyelv ugyanannyi betűből állt, mint manapság, és mindegyikre külön volt jelünk. Nagy veszteséget okozott a latin betűs ábécére való átírás. Emiatt kellett kitalálni dupla, később már a ?dzs? miatt hármas betűt is. Az ?x?-et ?ksz?-nek rójuk. Persze mindent jobbról balra írunk. Az első rovásjeleket tartalmazó tatárlakai korong 6500 éves. Sok mindent megéltek ezek a jelek a több évezred alatt. Többféle ábécé alakult ki, melyek nagyon kevés jelben különböznek egymástól. Székelyföldön – ezért is hívják székely- magyar rovásírásnak – megmaradt egy olyan formája, mely talán a legrégebbi írásokra vezethető vissza. Vannak módosulatok, de most egységesítik a rovás ábécét, ami azt jelenti, hogy a helyesírás, az írás és az olvasás is egyértelművé válik.
A klubba bárki jelentkezhet?
Mindenkit nagy szeretettel várunk. Jönnek szülők gyerekekkel, nagymamák unokákkal, de szívesen látnék még több fiatalt. Biztos, hogy nagyon jól fogják magukat érezni.
(Erdcenter.hu – Ozsda Erika)
Kapcsolódó cikkek:
